Hogy miért ez a nagy vigadalom? Ne vicceljenek, a Honda NSX egy olyan autóipari ikon, melyre méltán lenne büszke bármelyik, patinás sportkocsigyártó. Felfújt lufinak hittük mi is, egészen addig, amíg ki nem próbáltunk egyet. Aztán megtértünk: az NSX a múlt évezred végének talán legjobb sportautója. És tudják ezt a Hondánál is. Ezért dolgoznak rajta már legalább négy éve.
Ennek a ténynek, valamint annak, hogy itt, Genfben ismét kiállították, van egy pozitív üzenete: nem fulladt még bele a gyártó sok Civicbe és a hibrid-hajtásba. Ráadásul mutatják, hogy évről-évre folyamatosan dolgoznak az új NSX-en, most már van beltere is (tavaly nem volt): tapintható, szagolható, tisztességes sportautóbél.
Az már most evidens, hogy iszonyatosan rágyúrtak a súlycsökkentésre: ami lehet, az karbonszálas műanyag. Az ülésvázak, részben a felnik is (igen, nem matrica, valódi), a padlólemez illetve a megerősített monokok, ami köré az autó épül. A karosszériaelemek alumíniumból készültek, a visszapillantótükrök filigrán kis nyaka is, egyszóval minden. Kell is a súlyon spórolni, hiszen csak villanymotorból hármat cipel magával: egy-egy az első kerekeket hajtja (ettől lesz összkerekes is), egy pedig a V6-os benzinmotort (ami jó eséllyel háromliteres) segíti.
Hogy mekkora lesz az összteljesítmény? Egyelőre mindenki csak sejtelmesen mosolyog, de amikor ötszáz lóerő körülit saccoltunk, akkor csak annyit mondtak: annyi legalább. Az autó 95 százalékban készen van, apró változások talán akadnak még a külsején, de alapvetően amit a képeken látnak, az lesz az úton is.
És ez nem pite: ez a fajta aggresszív, lapos, középmotoros forma örök sláger. És végre úgy japán, hogy nem az uniszex megfelelni vágyás látszik rajta. Hanem a céltudatos, profi akarás. Ez az NSX oda fog ütni, keményen. Erre mérget vehetnek.
