A kálvária pénteken kezdődött, a tegnapi nap folyamán kicsúcsosodott a káosz, de ma reggelre – úgy tűnik – elmúlt a vész. Minden kialvatlansága ellenére a szerelőgárda megbirkózott a feladattal és a komoly kihívásokkal küzdő – utolsó pillanatban elkészült – versenyautót összerántották, amennyire csak lehet. A délelőtti warm-up jól sikerült, Michelisz Norbi sokat gyorsult, de kellett is, hiszen míg a többiek már a versenybeállításokat próbálgatták, addig a narancs-fekete Civic még éppen csak elkezdett pilótája kedvére formálódni.
Aztán jött az első futam, amely bizonyította, hogy félkész termékből is lehet jót főzni és bár a futam közepe táján rakoncátlankodott a gyújtás és el-elgyengült az autó (kísértetiesen emlékeztetett a hiba a szombaton felmerült gázpedálállás-érzékelő szoftverhibájára) Norbi azonban remekül autózott, profihoz méltóan mérte fel a helyzetet és minden káosz ellenére hideg fejjel hozta be az autót a nyolcadik helyen, megszerezve ezzel a csapat idei első négy pontját.
Fellélegezhettünk? Nem. Norbi (és a csapat) felkerült a hintára, egyszer fent-egyszer lent. És nagyon-nagy kár, hogy a pech megint megtalálta őket a második futamon.
Azon, melynek elején a hondás Tarquini akkorát rajtolt a szürke tócsából (amit monzai versenypályának hívtak), hogy az előtte álló négy pilóta csak pislogott. Lehet utálni vagy szeretni, de a rajtja akkor is tanítanivaló volt. Hamar átvette a vezetést, de már a második körtől evidens volt, hogy csak addig lehet nyugodt, amíg a tizedikről rajtoló (és az első futamot megnyerő) Yvan Müller utol nem éri.
Mert Müller tört fel, mint a talajvíz. Tény, hogy a Chevrolet már nem gyári támogatással megy, de tudjuk jól, hogy a gyári támogatás pénzt és matricát jelentett, nem többet, hiszen az autót ugyanúgy a brit RML építette és üzemelteti, mint tavaly. És – sajnos – még mindig egy lépéssel a többiek előtt járnak. Nem akkorával, mint tavaly, de a különbség látszik még. Müller hamarosan Tarquinit is simán megelőzte (senki nem tett volna rá egy lyukas garast sem, de ők ketten nagyon figyelnek egymásra) és megérdemelten nyerte meg a második futamot is Michel Nykjaer előtt. Tarquini végül a harmadik lett, de csak egy paraszthajszállal, hiszen a hétvége meglepetése, a német Marc Basseng könyörtelenül megszorongatta.
Basseng teljesítménye már csak azért is kiemelkedő, mivel utoljára 2001-ben ült elsőkerekes versenyautóban, akkor lett hatodik a német Clio-kupában. Ráadásul sokkal erősebb, GT1-es autókról ült át a Seatba. De nem véletlenül lett tavaly GT1 bajnok a Mercedesszel és nem véletlenül nyerte meg a 24 órás nürburgringi versenyt az R8-as Audival. Hallani fogunk még róla az idén, ebben biztosak lehetünk.
És Norbi? Aki egy pillanatra feltűnt a 15. helyen és megörültünk, hogy sikerül megismételnie a mutatványt és a csetlő-botló mezőnyt átlépve odaér, ahol a pontokat osztják...
De nem. És ez megint egy olyan bosszantó (finom voltam) hiba miatt nem sikerült, mint amit egy nem működő párátlanító tud okozni egy szakadó esőben megrendezett futamon. Norbi lelassult, bejött a boxba, a zárlatos ventillátort gyorsan ki is cserélték, de Norbi már csak teszt-jelleggel csatlakozott be a futamba két kör hátránnyal. A szélvédő természetesen fix, az ülésbe lehúzott pilóta pedig nem éri el egyik szellőzőnyílást sem, amit az eső miatt elzártak.
Gondolhatják, mennyire lehet vidám az élet most odakint, a szakadó esőben. A szerelők lényegében zombik, folyamatos a szívás az autóval, alapvető dolgok nem működtek és pakolni kell, menni kell. A négy rossz napért négy pont kárpótlás járt, ami felér egy kisebb csodával, de csak reméljük, hogy lendületet ad Norbinak és a csapatnak. Mert a tempó meglesz, csak menjen a szekér.
A következő futamra a marokkói Moulay El Hassan betonteknőjében kerül sor, Marrakesben, két hét múlva, április 6-7-én.
(Update: Egy nagyon-nagyon bosszús Michelisz Norbi tette le imént a telefont. Kérdésemre, hogy legalább most nyüzsügnek-e körülötte a JAS mérnökei csak annyit válaszolt: - A hondások nagyon a nyakukon vannak a hétvége miatt, de még így sincsenek itt annyian nálunk, ahányan kellenének. Remélem, két hét múlva eltűnnek ezek a hibák. Nagyon remélem.)
