Kötelező lesz a 2,5 literes átlagfogyasztás?
Ismét napirendre kerültek az Európai Parlamentben az újonnan forgalomba kerülő autók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályok. Újabb szigorításokat szavaztak meg, amelyek komolyan megnehezítik az autógyártók dolgát. Egyes vélemények szerint az EU elképzelései egyenesen elérhetetlenek, különösen úgy, hogy a mérési módszereket is közelebb akarják hozni a valósághoz.
Már most sincs könnyű dolga az autógyáraknak, hisz míg az EU 130 g/km-es átlagos szén-dioxid-kibocsátást ír elő a számukra, a vásárlók erős, jól használható autókat igényelnek. Így ha le is lehet gyártani az alacsony fogyasztású, és így kevés szén-dioxidot eregető járműveket, ezeket nem egyszerű eladni sem. Az európai politikusok azonban tovább mentek: 2020-ra 95 g/km-es, 2025-re pedig még alacsonyabb, 78 g/km-es kibocsátási határértéket szabnának. Elemzők szerint az első szigorításnak sem lehet megfelelni a határidő lejártáig, a második pedig már a lehetetlenség határát súrolja.
Számítások szerint 2025-re az újonnan forgalomba helyezett autók fogyasztásának átlagosan 2,5 liternek kellene lennie 100 kilométeren, ami, ha nem is elérhetetlen, de a jelenlegi műszaki színvonalon igen drágán megvalósítható. Ultrakönnyű, alacsony légellenállású autókat kellene építeni igen kicsi és takarékos motorokkal – talán hibrid hajtással is – hogy a határértéket tarthassák, ugyanakkor ezzel ellentétes irányba mutatnak az autók biztonságára vonatkozó szabályok, amelyek egyre masszívabb utascellát követelnek.
Ráadásul az Európai Parlament a jelenlegi, a valóságosnál kedvezőbb adatokat eredményező szabványos fogyasztásmérési eljárást is megváltoztatná, amivel az autógyárak mozgásterét tovább korlátoznák. A jelenlegi szabvány szerint mérve ugyanis olyan adatok jönnek ki, amelyeket a hétköznapi forgalomban nem igazán lehet reprodukálni.
Mindez elvileg a fogyasztó érdekében történik, hisz a pontosabb fogyasztási adatok, illetve a kisebb fogyasztású autók mind jó dolgok – a kérdés az, hogy mi lesz mindennek az ára. Elképzelhető, hogy tizenkét év múlva csak többszörös áron juthatunk az eddigieknél kényelmetlenebb, szűkebb és lassabb személyautókhoz. És ahogy az üzemanyagok áremelkedésének tempója mutatja, az alacsonyabb fogyasztás sem jelent majd feltétlenül nagyságrendi spórolást az átlagember számára.
Abban persze nem lehetünk biztosak, hogy valóban ilyen forrón eszik a kását, hisz az autógyártók lobbitevékenysége minden eddigi EU-s törvényjavaslaton puhított egy keveset. A legújabb eredményük a szuperkredit-rendszer bevezetése, amely megkönnyíti a szén-dioxid-kibocsátási határérték betartását. Úgy működik a rendszer, hogy ha egy gyártó egy olyan autót ad el, amely 50 g/km-nél kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, az a flottaátlag szempontjából 3,5 autónak felel majd meg. Ez a szorzó idővel csökken majd, de mégiscsak egy kiskapu, amelyet kihasználhatnak az autógyárak.
