Három Suzuki a jövőből
A legtöbb japán autógyár komolyan készül a kétévente, ősszel megrendezett Tokyo Motor Show-ra. A nemzetközi kiállításra még a legkisebbek közé tartozó Suzuki is három tanulmányautót épített, hogy megmutassa a világnak, még vannak használható ötleteik.
Persze mindhárom modell azokhoz a kategóriákhoz tartozik, amelyekben a gyártó hagyományosan erős. A Hustler tágas, WagorR+ szerű kiskocsi, míg az X-Lander és a Crosshiker két erősen eltérő fazonú hobbiterepjáró. A Hustler természetesen a Suzuki bevált Kei-car alapjaira épül – hisz még mindig a Suzuki az adókedvezményes kiskocsik piacának legerősebb szereplője. A vízszintes méretek adottak, ezeket törvény szabja meg, azaz ez az autó is épp 3,4 méter hosszú és 1,48 méter széles, viszont ezt a hátrányt átlag feletti magassággal és maximális helykihasználással igyekeztek kompenzálni. Hogy a magas dobozforma ne váljon unalmassá, arról érdekes részletekkel igyekeztek gondoskodni. Ilyen a fehér tető, a kerek cicaszem-lámpák, és a szinte függőleges szélvédő – mindez egyfajta esetlen bájt kölcsönöz a járműnek.
Míg a Hustler elsősorban Japánban számíthat komolyabb érdeklődésre, addig a két terepjáró-szerűség akár egy-egy nemzetközi modell előfutára is lehet. A nagykerekű X-Lander akár a jövő Jimnyje is lehet, legalábbis méreteiben és arányaiban emlékeztet a Suzuki terep-klasszikusára. A gömbölyded formák azonban jóval korszerűbbnek mutatják a tanulmányt a lassan kultusztárggyá váló mini-dzsipnél. Még a hajtás is stimmel: az apró off-roader orrába 1,3 literes, négyhengeres benzinmotor kerül.
A Crosshiker már inkább csak afféle városi terepjáró, méghozzá elég érdekes stílusú darab. A két évvel ezelőtti Regina tanulmány rokona, erre utal az orr-rész formáján kívül az ultrakönnyű karosszéria is. A kétajtós crossover-kupé csupán 810 kilogrammot nyom, így az 1 literes háromhengeres motorból és a hátsó kerekeket forgató villanymotorból álló hajtáslánc is egész jól boldogul vele.
A Suzuki jelenleg az egyik legkisebb, nemzetközi szinten tevékenykedő személyautó-gyártó, és így meglehetősen korlátozottak a lehetőségei a fejlesztésre, de a tokiói felhozatalból látszik, hogy a fejlesztők nem tétlenkednek.