Bemutatták az új Opel Corsát
Bár várhattunk volna vadiúj modellt – szó is volt róla, hogy a Chevrolet Spark platformjára építenének valamit – az a projekt, úgy tűnik, megfeneklett. Helyette a Fiat Puntóval azonos alapokra épített, kifutó Corsát próbálták a felismerhetetlenségig átfaragni, bár ez sem sikerült tökéletesen. A legnagyobb meglepetés viszont a teljesen kusza motorválaszték a régi, már eddig is alkalmatlannak tűnő szívómotorokkal – hogy ez kinek lesz jó, azt elképzelni sem tudjuk.
Bár az Opel a következő generációként mutatja be, a most bemutatkozó Corsa sokkal inkább az elődmodell alapos átdolgozásának tűnik. Maradtak a méretek, az arányok és a tetővonal, illetve az ajtók sziluettje arról árulkodik, hogy a teherviselő elemek áttervezésére ezúttal nem futotta. A formatervezők persze megpróbálták megújítani az autót, ez látszik, de az is egyértelmű, hogy csak a modellfrissítésekkor szokásos, olcsón kivitelezhető változtatási lehetőségek álltak a rendelkezésükre. Az autó teljes orrát lecserélték: újak a bumeráng-lámpatestek, az Adam orrát idéző vigyorgó hűtőmaszk, de még a motorháztető is kapott egy jellegzetes U alakú élet. Az autó oldalán is hasonló élekkel operáltak: itt is az Adam mintáját követték a hátsó kerekek feletti éllel és az alsó hokiütő-formájú kitüremkedéssel. Hátul a lámpák formája változott, és szintén van egy extra él az ablak alatt.
Az összhatás hunyorítva azért ismerős – különösen a háromajtós változat esetében, ahol megmaradt az oldalablakok jellegzetes íve – de részleteiben azért eléggé más ez az autó, mint az elődje, így a vevők egy részének nyilván nem tűnik majd fel, hogy az új felirat ezúttal nem teljesen jogos. A belső tér viszont – legalábbis látszatra – előnyére változik, legalábbis a középkonzol kusza kezelőfelületét mintha sikerült volna egyszerűsíteni. Igaz, még mindig nehezen érthető, hogy a navigáció kijelzőjét miért telepíti az Opel térdmagasságba, de legalább nincs egy másik, monokróm kijelző egy emelettel feljebb. Talán már ez is előrelépésként értékelhető.
A legfurább viszont egyértelműen a motorválaszték. Ahelyett, hogy végre lecserélnék a vadiúj, ezres, háromhengeres turbómotorra az összes régi négyhengerest, ezek egy részét is megtartják. Így marad az 1,2 literes, 70 lóerős és az 1,4 literes 90 lóerős szívómotor, amelyek már az egy számmal kisebb Adamban sem tűntek valami fickósnak. Ezekkel párhuzamosan kínálják az egyliteres, turbós háromhengereseket, 90 és 115 lóerővel. Az ötödik benzinmotor az igazán megdöbbentő: az 1,4 literes turbómotor felbukkanását semmi sem indokolja, mivel a teljesítménye csupán 100 lóerő. A dízel-palettát egyelőre a régi, 1,3 literes Fiat-GM minidízel két változata alkotja 75, illetve 90 lóerővel. Ez is meglepő, hisz az Opelé most az egyik legkorszerűbb 1,6 literes turbódízel a piacon, de ez a Corsába egyelőre nem kerül be. Jó hír viszont, hogy az Opel már nem kínál ötfokozatú váltókat a Corsához, a manuális és az automata is hatfokozatú lesz.
Olyan, mintha az Opel ezzel a Corsával régi, bennragadt készleteit próbálná elsütni motorokból, karosszéria-elemekből és mindenféle másból, ami raktárakban áll a cégnél. Nyilván nem így van, de a tálalás ezt az érzést kelti, még akkor is, ha nyilván komoly fejlesztéseken ment át az ismert technika. Legalábbis a prototípusok, amelyeket mi is kipróbáltunk, jelentős előrelépésnek tűntek az előző Corsához képest: jobb váltó, futómű és kormányzás kerül bele, ha minden igaz.
A Corsa élő bemutatóját persze nem most tartja az Opel: elsőként októberben, a Párizsi Autószalonon kerülhet vele testközelbe a közönség.
