Az Opelnél vége a végtelen kedvezményeknek
Az Opel komoly megújulás előtt áll. Nem azért, mert unatkoznak, a General Motors egyszerűen nyereségessé tenné európai részlegét 2016-ra. Az ezzel kapcsolatos információkat Peter Christian Küspert, az Opel kereskedelmi alelnöke osztotta meg velünk. Ezek egy része már elhangzott a Szentgottháron, az új, háromhengeres motorok gyárának avatóján: 2018-ig 27 új modellvariáns érkezik, a motorválaszték 80 százaléka pedig lecserélődik. Mindez azt jelenti, hogy az új, magyar gyártású, kis hengerűrtartalmú benzin- és dízelmotorok túlnyomó többségbe kerülnek az Opelekben.
Pillanatnyilag jól szalad az Opel szekere Európában, és Magyarországon is, de itt azért mindig oda kell tenni a körülményekhez képest fordulatot. De a százalékos adatok jól néznek ki: Európában 8,6%-kal nőttek, itthon meg 68-cal. A Mokka sikere pörgeti a bizniszt, de a Meriva is jól megy az új motorokkal, amelyek rá is fértek. Tizenegy országban nőtt az Opel piaci részesedése, például Németországban és az Egyesült Királyságban, de nem mindenhol rózsás a kép. Oroszországban, amely a márka növekedésének motorja volt korábban, gyakorlatilag a földbe állt a gazdaság, és az árfolyamváltozások sem segítik az autóeladásokat. Ugyanez a helyzet egyébként Törökországban is, amely szintén szépen növekedő piac volt, amíg vége nem szakadt az álomnak.
Ami az új modelleket illeti, nem mindegyik lesz teljesen új, de például az Adam családot tovább szélesítik. Itt, Kelet-Európában ez a modell nem robbantott bankot, de Nyugaton jól megy. Aztán jön az új Corsa, ami az előző modell átrajzolásával és áthangolásával készült, aztán következik az Astra modellváltása. A Merivát és a Zafirát is megújítják, ami nyilván szintén modellfrissígés lesz, új motorokkal.
A sajtót bejárta a hír, hogy egy Dacia-szerűen olcsó modellt is bemutatnának, ám kiderült, hogy ez ebben a formában nem pontos. A City munkanéven emlegetett, olcsó Opel ugyanis nem az egyszerűsége miatt lesz olcsó, mint a Daciák, hanem a mérete miatt. Tipikus miniautó lesz, mint a VW Up/Skoda Citigo, vagy a Toyota Aygo/Citroen C1/Peugeot 108. Annyit tudhattunk meg még, hogy ötajtós lesz, ahhoz pedig nem kell nagy jósnak lenni, hogy beleképzeljük a szentgotthárdi háromhengeres benzinmotorokat, leginkább persze turbó nélkül.
Az Opel Ampera érdeklődés hiányában megszűnik, de az Opel már fejleszt egy teljesen elektromos autót, amelyet a GM más márkaneveken is hasznosítani fog. A General Motorsnál is érik már a modulrendszerű autóépítés, amit a VW már évekkel ezelőtt elkezdett: az összes modellt ugyanazokból az építőelemekből készítik, a miniautól a nagy egyterűig, amivel rengeteg pénz és fejlesztési idő spórolható, pláne egy ekkora cégnél. Érthetetlen, hogy ezt miért nem lépték meg korábban. Mindenestre a GM-technika mindenhol egységes lesz a ruha alatt, amit aztán az adott márka arculatához igazítanak. Az Opel esetében a jó dizájnt, a német tervezést és az elérhetőséget kell felfedeznie a fogyasztónak. Az Opeleket más piacokhoz igazítva, más márkaneveken is árusítani fogják, akár úgy is, hogy az Európában készül, például az Insigniának lesz ilyen Holden márkajelzésű rokona Ausztráliában. Az olyan tervektől, mint az Opel bevezetése Kínában vagy Új-Zélandon, már lemondtak.
A GM a Saab megszűnése óta nem rendelkezik prémium autómárkával Európában. Ezen ismét próbálnak változtatni, a Cadillac szélesebb körben való értékesítésével. Korábban nagy probléma volt, hogy a valódi Cadillacek csak nagy fogyasztású benzinmotorokkal voltak elérhetők, miközben Euirópában az ilyen modellek túlnyomó többségét dízelmotorral vásárolják. A tervek szerint most megpróbálkoznak a dízel Caddykkel, de nem úgy, ahogy az átfazonírozott, eredetileg Saabként született BLS esetében történt, ami elég csúf bukta volt. Várhatóan a GM tulajdonában levő VM Motori négy- és hathengeres dízeleit építik majd az ATS és a CTS modellek Európába szánt változataiba. A hibridekről csak annyit mondott az alelnök, hogy a GM-nek van többféle hibrid megoldása, de csak akkor fognak elgondolkodni a felhasználásukon az Opelekben, ha a szén-dioxid-kibocsátási normákat nem sikerül hagyományos motorokkal teljesíteni - erről azonban szó sincs, legalábbis egyelőre.
A sajtóbeszélgetésnek volt még egy érdekes témája, mégpedig az Opel kedvezménypolitikája, ami azon alapult, hogy volt egy erősen túlzó listaár, de ha az ember bement a szalonba, és akár csak köszönt egy nagyobbat, az eleve ötszázezer engedményt jelentett, ha nullánál több autót vett, már megkapta az összes flottakedvezményt, de pedig szépen csiripeltek a madarak az udvaron, az is jelenthetett néhány százezer forint árcsökkenést. Mivel, ahogy monják, a fogyasztó sosem elégedett, egyre nagyobb kedvezményekkel kellett operálni. Most viszont ki akarnak keveredni a kedvezményspirálból, ami sokat árt a nyereséges működésnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a listaár közelebb kerül a ténylegesen kifizetendő összeghez -- ami viszont nem feltétlenül lesz annyi, mint most. A túl magas listaár már csak azért is probléma, mert egy csomóan el sem mentek az Opelhez, miután megnézték a neten a hivatalos, de a legtöbb esetben félrevezető árlistát.
