A Mini már nem menő?
A puszta számok tényleg riasztóak: húsz százalékkal csökkentek a Mini-eladások Észak-Amerikában az év első kilenc hónapjában. Egyelőre mindenki csak találgatja, mi a baj: egyesek a modellváltásra fogják a jelenséget, mások szerint viszont a Mini márkáért is eljött a Zord Kaszás.
Riasztó példából van elég: a Chrysler PT Cruiser és a VW Beetle is hihetetlen sikerrel indította a pályafutását – az iszonyú rohamot nem győzték a gyárak – de még a modellciklus közepe előtt egyszerűen eltűntek a vásárlók, amint az újdonság varázsa egy picit is megkopott. A Minivel azonban nem ez történt, legalábbis az első két generáció: 2000 vége, az első modern Mini generáció világpremierje óta nem volt olyan visszaesés az eladásokban, amely ne a teljes piac mozgásait követte volna – egész mostanáig.
Egyes feltételezések szerint csak arról van szó, hogy a harmadik generáció bemutatója gyengítette a kifutó modell eladásait, és minden rendbejön, ha lezajlott a modellváltás, mások viszont attól tartanak, hogy a Mini ebben a fomájában kifullad, hisz a kezdetek óta nem változtattak a koncepción, csak a részletek változtak. Ha innen nézzük, a Mini épp jókor mutat be tágasabb, jobban használható ötajtós változatokat, hisz ezzel szélesíthető a potenciális vásárlók köre, és stabilizálható a Mini piaci helyzete.
A pesszimistábbak szerint azonban ez sem biztos tipp, hisz előfordulhat, hogy a tizennégy éve csaknem változatlan stílus lassan kimegy a divatból. Akkor pedig valami újat kell kitalálnia a BMW-nek, hogy megtartsa a vásárlóit, akik újra feltűnő, divatos luxus-kiskocsit vennének, de a legfrissebb divat szerintit.
