Megmutatták az ezer lóerős McLarent

A McLaren csúcsmodelljéből is készített egy kifejezetten versenypályára szánt változatot, amelyet a Genfi Autószalonon ki is állítanak. A komplikált benzin-elektromos hajtásláncot még erősebbé tették, csökkentettek az utcai változat tömegén, és aerodinamikailag is tökéletesítettek a versenygépen. A legtöbben mégis a sárga-fekete fényezése miatt bámulják majd meg.

A P1 persze eleve nagyon közel áll egy versenyautóhoz a maga 916 lóerejével – amiből 727 jön a 3,8 literes biturbó V8-asból, és 176 a villanymotorból – de a tervezők találtak még némi teljesítményt mindkét motorban. A GTR változat benzinmotorja 800, a villanymotorja 200 lóerős, azaz összesen 1000 lóerő mozgósítható egy padlógázas gyorsításnál. Ez persze nem nagy eltérés az utcai autóhoz képest, de a gép súlyából is faragtak 50 kilogrammot, karbon karosszériaelemekkel és titánötvözet kipufogórendszer alkalmazásával. A legfeltűnőbb különbség azonban a fix hátsó szárny, amely tíz centivel magasabbra került, és szélesebb is az utcai modell sebességtől függően fel-le mozgó szárnyánál. Az aerodinamikai módosítások mintegy 10%-kal növelték a karosszériára ható leszorítóerőt, ami 240 km/h-nál 660 kilogrammra rúg.

Bár pályagépnek tervezték, a P1 GTR nem a szó hagyományos értelmében vett versenyautónak készült. Ugyanazt a szerepet szánják neki, mint a Ferrari az FXX K-nak. Egyes gazdag ügyfeleknek adják el, akik az 1000 lovas autót a McLaren rendezvényein vezethetik. Ilyesmire mindig van jelentkező, különösen úgy, ahogy a britek tálalják a dolgot: mindenkire rászabják a versenygépet, sőt, minden tulajdonos maga választhatja meg a fényezés színeit és mintázatát, gyári konzultánsok segítségével. Ez utóbbi lehetőséget is bemutatja a Genfben kiállításra kerülő P1 GTR példány, amelyet a legendás, 06-os sorszámú F1 GTR mintájára kénsárga-fekete lett.