Másfél év alatt fejlesztene új modelleket a Volvo
Néhány éve még a három év is lehetetlenül rövid időnek tűnt, de ennyi a legtöbb autógyárnak ma már elég. A Volvo által belógatott 20 hónap viszont a teszteléshez is kevésnek tűnik, nem hogy a fejlesztéshez.
A Volvo most kezdi bevezetni új, szabványos platformjait, amelyekből legfeljebb kettő lesz, egy a nagy, és egy a kompakt modellek számára. A fejlesztési idő csökkentése nyilván ezek kapcsán került elő, hisz valamivel indokolni kell azt az elképesztő összeget, amelyet ezek kialakítása kíván. A Volvo fejlesztési igazgatója, Peter Mertens azonban így is meglepte a világot azzal, hogy 20 hónapos modellfejlesztési időt ígért a szabványosítás utáni időszakra. A Volvo rekordja ugyanis eddig ennek a duplája, 42 hónap volt – ennyi időbe telt az aktuális V40-es elkészítése az első rajzoktól a kész autóig – de az iparági rekord is rosszabb, a Mazda és a Toyota most durván 26 hónapot tud.
A fejlesztési idő csökkentése azért okozhat problémát, mert ez nem csak a tervezési szakaszt jelenti, hanem zajszigetelési, megbízhatósági és biztonsági tesztelést is, és bár ennek egy része ma már kiváltható modellszimulációkkal, így is kétséges, hogy nem növekszik-e túlságosan a konstrukcióban maradó hibák száma, ha nem szánnak elég időt a kiszűrésükre. Ugyanakkor a gyors fejlesztés sok előnnyel is járhat: egyrészt a Volvo kisebb késéssel követheti a divatot, ami kétségtelen versenyelőnnyel jár, másrészt ezzel is csökkentheti a költségeit, hisz a fejlesztés az autógyártás talán legköltségesebb része.
A Volvo első szabvány platformját, az SPA-t már alkalmazzák az új XC90-esben, de már készül a kompakt modellek alapjának szánt CMA kódjelű, kisebb változat is. Ez utóbbit a Volvo nem csak magának fejleszti: az anyavállalat, a kínai Geely is alkalmazza majd, így a svédeknek a viszonylag alacsony várható példányszám ellenére is érdemes erre építeni a V40-es utódját vagy utódait.
