A kommunizmus szellemével harcol a Lada

Ismerjük a jelenséget – Magyarországon is találkozni még a pártállami időszakból megmaradt ráérős mentalitással – és úgy tűnik, Oroszországban sincs ez másként. Az AvtoVAZ vezére, Bo Andersson most a beszállítóival folytat szélmalomharcot. Erről beszélt a napokban.

„Korábban különleges kiváltságokat élveztek a beszállítók, de a pártállami időkből megmaradt munkamódszerek ma már nem működnek” - mondta Andersson egy konferencián. Mint kiderült, tavaly novemberben durvult el a helyzet az AvtoVAZ és a beszállítók között: a Ladánál leállt a gyártás az alkatrészek hiánya miatt, és 15 beszállító vezetői fordultak Vlagyimir Putyinhoz, a Lada vezetésének szigorú elvárásait kifogásolva. A dolog azonban nem működött: azt még Oroszország autokrata vezetője is átlátja, hogy a gyenge minőség és a versenyképtelenség konzerválása semmiképp nem szolgálja az ország érdekeit, így a Lada mellé állt.

Andersson 2013 óta vezeti a Ladát, és az elsődleges célja az autógyártó mamut nyereségessé tétele, de ez nem megy könnyen. Az elmúlt években összesen mintegy 17 ezer munkahelyet szüntetett meg a cégnél, az idén pedig a beszállítókkal igyekszik előnyösebb megállapodásra jutni. Erre azonban szükség is van: tavaly a Lada mintegy 384 millió dollárnyi veszteséget hozott, úgy, hogy közben még mindig vezető helyzetben van az orosz piacon. Alighanem ez a gyenge eredmény az oka annak is, hogy a Lada ismét Európában próbálkozik: az exporttal növelhetnék a termelést, ami közelebb viheti a céget a nullszaldós működéshez.

A Lada most lényegében ugyanolyan átmeneti helyzetben van, mint a Škoda az első Octavia, vagy a Dacia a Logan bemutatása előtt: bár már a Renault-Nissan csoport része, még folyik az átszervezés és felzárkózás, amelynek nyomán az orosz autógyártó képessé válhat magasabb színvonalú termékek előállítására.