Ez van, ha kétszázzal csattan az autó

Azt ugye mindenkinek tanítják a KRESZ-tanfolyamon, hogy a mozgási energia, amit az autó ütközéskor elnyel, a sebesség négyzetével arányos. Szép elméleti fejtegetés, de hogy mit jelent a valóságban, azt még az sem érti egészen, aki amúgy otthonosan mozog a képletek világában. Durva kísérleti fizika óra következik, tessenek figyelni.

Az azért sokat elmond a nagy sebességű ütközések természetéről, ahogy a kétszázzal érkező autó csomagtartóig gyűrődés közben odébb löki a betonakadályt egy másik autón keresztül, amiből szintén csak zsebkendőgombóc marad. Mindez sokkal jobban mutatja, hogy mit kockáztat, aki kétszáz felett repeszt, mint a kilozsúlok és méter per szekundumok. Ez itt az elmélet a gyakorlatban, ami iszonyú ijesztő.

A végén egyébként ott egy Volvo, ami mintha viszonylag egészben megúszná az első ütközést – sajnos azt nem mutatják, hogy miután gellert kap az előtte levő roncson, hogy ér földet. Valahogy az az érzésem, ennél a tempónál már a híres svéd biztonság sem ér sokat.