A BMW korábbi, háromturbós szuperdízelét még az 5-ös sorozat egy sportos változatába, az M550xd-be szerelték először. Az új, négyturbós, 400 lóerős dízel-szörnyeteg viszont a legnagyobb BMW-kben kezdi pályafutását, a 750d és a nyújtott 750Ld típusokban.
Bár a BMW új motorja azzal okozott megdöbbenést, hogy négy turbófeltöltő táplálja levegővel, mintegy mellesleg ez az eddigi legerősebb hathengeres személyautó-dízelmotor a maga 400 lóerejével. A maximális nyomatéka 760 Nm, ami önmagában is döbbenetes érték, de nem is ez itt a lényeg, hanem hogy ebből már 450 Nm rendelkezésre áll 1000-es fordulatszámtól, ami azt sejteti, hogy itt a használható fordulatszám-tartományban sosem fogy el az erő. A nyolcfokozatú automata váltóval a 750d 4,6 másodperc alatt gyorsul százra, de a hosszabb, épp ezért nehezebb 750Ld-nek is elég ugyanehhez 4,7 másodperc. A végsebességet természetesen 250 km/h-ra állították be az elektronika révén. A nagy csoda azonban nem ez, hanem hogy mindehhez 5,7 illetve 5,9 literes fogyasztás járul vegyes ciklusban, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 149 illetve 154 g/km, ami minimum két számmal kisebb autókra jellemző érték.
Most azt is elárulták, hogy a négy turbófeltöltőre miért volt szükség. Kettő kisnyomású, kis tehetetlenségű feltöltő, amelyekre alacsony fordulatszámon van szükség, és kettő nagynyomású, nagy légszállítású, de lassabban felpörgő feltöltő. Ezek közül az egyik dolgozik folyamatosan, a másik viszont csak 2500-as motorfordulatszám felett kezd tölteni, amikor a két kis turbót már megkerüli a kipufogógáz. Állítólag így még gyorsabban fel lehet építeni a töltőnyomást, mint a korábbi megoldásokkal.
A 750d és a 750Ld gyártását nem is halogatják nagyon: júliustól mindkét új 7-es változat európai bevezetését megkezdik.
