Ezekben egy baleset biztos tragédia
Nem először merül fel, hogy a világ szegényebbik felén a gyártók egyszerűen elspórolják az autók biztonságát. Most itt a GlobalNCAP újabb bizonyítéka: hét, Indiában forgalmazott típust törtek össze, ijesztő eredménnyel: egyik sem érte el a teszt pontozási minimumát, pedig egyik-másik típus neves gyártók terméke.
A legtöbb típus persze nem pont az az autó, amit Európában árusítanak az adott gyártók. Egy részük kifejezetten elavult típus, mint a Suzuki Maruti Eeco, amit mi Suzuki Carry néven ismerhettük vagy húsz éve, vagy a Mahindra Scorpio, amelyet évek óta nem exportálnak feljettebb piacokra. Ugyanakkor akadnak friss konstrukciók is, például a Renault Kwid – ez olyan szuperolcsó modell, amelyet Európa közelébe sem mer hozni a francia gyártó –, a Hyundai Eon, amely egy átszabott Kia Picanto, vagy a Suzuki Maruti Celerio, amely látszatra nem különbözik az Európában kapható névrokontól. Felszereltségben és anyaghasználatban mégis jelentős eltérés lehet – úgy néz ki, az indiai kivitelből kimaradt némi nagy szilárdságú acél – mert az Eon és és a Celerio utascelláját is instabilnak találták a tesztek során.
A legtöbb autóban egyáltalán nem volt légzsák, de nem ez volt az egyetlen gond velük. Az Eon, a Scorpio, az Eeco és a három Kwid változat közül a legolcsóbb utascellájának első része tojáshéjként roppant össze a 64 km/h-s félfrontális ütközés során, de a többi autó első tetőoszlopa sem bírta a terhelést látható deformáció nélkül. Ráadásul, ha megnézzük, hogy milyen sérüléseket szenvedtek volna a tesztbábuk helyén a valódi emberek, kiderül, hogy a legtöbb modellben a súlyos mellkasi, fej- vagy lábsérülések esélye elfogadhatatlanul magas. Magyarul: egy karambol következménye még ilyen tempó mellett is minimum hosszas kórházi tartózkodás volna bármelyik járműben.
A GlobalNCAP az utóbbi évek során azon igyekezett, hogy megmutassa az újautó-vásárlóknak, milyen veszélyeknek teszik ki magukat, illetve hogy ezen keresztül nyomást gyakoroljon az autógyárakra, hogy csak biztonságos autókat hozzanak forgalomba. Ez azonban sokkal nehezebb feladat Indiában és a hasonló fejlődő piacokon, ahol a vásárlóknak sokkal fontosabb az alacsony ár, mint akár Európában, akár Észak-Amerikában. Itt ugyanis azzal érvelnek az autógyártók, hogy másképp nem tudnák ilyen olcsón adni a kérdéses járműveket.