Meglepő törésteszt: az anyósülésen megsérülsz
Lényegesen nagyobb sérülésveszély fenyegeti bizonyos hobbiterepjárók jobb első ülésének utasát, mint a vezetőt, ha egy negyedátfedéses karambolban – állítja az IIHS (Insurance Institute for Highway Safety), amerikai biztosítási szervezet egy most megjelent tanulmányában.
A szervezet vizsgálata során először az autók vezetőoldalán, majd az utasoldalon végeztek negyedátfedéses töréstesztet. Kiderült, hogy a vizsgált autók nem a teljes homlokfelületükkel ütköznek egy másik autónak, vagy valamilyen tereptárgynak, lényegesen kevésbé védték meg a jobb oldalon ülő utast, a vezetőt.
A biztosítók által pénzelt szervezet a 25%-os átfedést vizsgálta, vagyis azt a helyzetet, amikor a két ütköző autó mindössze az orra negyedével csapódik egymásba, vagy egy autó így ütközik valamilyen álló akadálynak. Ezt a teszteljárást 2012-ben vezette be az IIHS, és mivel sok akkori típus szerepelt gyengén a kísérletben, azóta tizenhárom gyártó nem kevesebb mint 97 modelljét módosította, hogy a negyedátfedéses ütközések során is kellő védelmet nyújtsanak.
Most viszont az derült ki, hogy egyes gyártók csupán a sofőr oldalán erősítették meg a karosszériát, hiszen ez az egyetlen hely az autóban, ahol garantáltan ül valaki a becsapódás során. Érdekes kérdés, hogy mennyit változtatna a teszteredményeken, ha ugyanezeket az ütközéses kísérleteket jobb kormányos autóval végezték volna el, de erre nem tér ki a jelentés.
Hét, az Egyesült Államokban kapható SUV-t próbált ki a szervezet, melyek közül egyedül a 2016-os Hyundai Tucson kapta meg a jó minősítést mind a két oldalon. A vizsgált típusok egy része Európában is kapható, ráadásul viszonylag fiatal modellekről van szó. Érdekes, hogy a maradék hat gyártó a sofőroldalon ugyan szintén jól vizsgázott, ám az utasoldalon elfogadható és rossz között ingadozott az értékelésük. Legrosszabbul a Toyota Rav4 teljesített, a négyfokozatú értékelésből egyedül ez kapta meg a legrosszabb, gyenge minősítést.
Vezetőoldali értékelés | Utasoldali értékelés | |
2016 Hyundai Tucson | Jó | Jó |
2015 Buick Encore | Jó | Elfogadható |
2015 Honda CR-V | Jó | Elfogadható |
2015 Mazda CX-5 | Jó | Elfogadható |
2014 Nissan Rogue | Jó | Marginális |
2014 Subaru Forester | Jó | Marginális |
2015 Toyota Rav4 | Jó | Gyenge |
A teszt létjogosultsága vitathatatlan, hiszen 2014 óta több mint ezerhatszáz, jobb első ülésen ülő utas vesztette életét különböző közlekedési balesetek során, amelyeknek egy része biztosan az autó jobb elejét érintő negyedátfedéses ütközés volt.
David Zuby az IIHS vezetője szerint nem meglepő, hogy az autógyártók eleinte csak a vezetőoldalra koncentrálnak, sőt eleinte bátorították is őket az ilyen gyors fejlesztésekre, ugyanakkor bízik benne, hogy a gyártók a jövőben úgy fejlesztik majd új típusaikat, hogy azok egy ütközés során a jobb és baloldalon ülőket is megvédjék. A befolyásos amerikai fogyasztóvédelmi lap, a Consumer Reports autós szerkesztője viszont már nem ilyen megengedő: Jake Fisher szerint elfogadhatatlan, hogy az autógyártók csak a bejáratott töréstesztekre fejlesszék típusaikat.
A félátfedéses ütközéseket vizsgáló törésteszteket 1995-ben vezette be az IIHS, korábban 55 km/h-ás tempóval küldték a falnak az autókat, de ahogy a statisztikából kiderült, a frontális ütközés a való életben viszonylag ritka. Ez érthető, hiszen a balesetek során már csak az alapvető vezető életösztöne is azt diktálja, hogy kerülje el a szembejövőt. Ugyanez igaz az oszlopokra, vagy egyéb akadályokra. Épp ezért már huszonegy éve megemelték a teszt sebességet 64 km/h-ra, és az ütközést úgy állították be, hogy az autó orrának 40%-a kapja az ütést. Később az Európában elfogadott Euro NCAP is átvette a metódust, erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat.