Hibátlan tárgy a csillagmotoros kisteher

Ennél furább szerkezettel ritkán találkozunk – nem csoda, hogy a sebességi versenyeken használt csillagmotoros Plymouth pick-upra a Hot Rod magazin szerkesztői is felfigyeltek, és címlapra is tették. Ezek után már egyenes út vezetett Jay Lenóhoz, aki láthatóan szintén értékelte a fura hibrid szerkezetet.

Az autót egy Gary Corns nevű férfi építette munkatársaival és barátaival, afféle munka utáni projektként. Az alapanyagot egy fillérekért vásárolt, rossz állapotú 1939-es Plymouth kisteherautó, és egy Jacobs R-755-ös, vagy más néven L-4-es csillagmotor szolgáltatta – ezekből kellett valahogy egy működőképes járművet faragni. Önmagában egyik sem nagy különlegesség, bár nem fiatalok: a 12,4 literes, héthengeres Jacobs csillagmotor 1933-as konstrukció, és viszonylag nagy számban készült kisebb repülőgép-típusokhoz, egészen az 1970-es évekig. Ám az, amit a kettőből a kis amerikai csapat összehozott, nem mindennapi.

A durván 300 lóerős motort a motorház hátsó részébe sikerült befaragni, bár nem passzol tökéletesen: a hengerfejek belógnak a szélvédő elé. A hajtást sem volt egyszerű levenni a főtengelyről, végül ezt a feladatot egy tenyérnyi széles, eredetileg kompresszorokhoz való fogasszíjjal oldották meg, amely egy motorcsónak-szöghajtás tengelyéhez csatlakozik, az pedig egy automata váltót hajt meg. Ám a lényeg nem is a műszaki megvalósítás, hanem a tökéletes dieselpunk stílus. A csiszolt acél karosszéria, a szegecselés az ablakok peremén, a tetőablakok, a zsúfolt műszerfal és a két, lánccal összekötött félkormány – igen, bal- és jobboldalt is van egy-egy – mind a régi légcsavaros repülőgépek világát idézi.

Ez a szerkezet ebben a formában elsősorban persze inkább dísztárgy, mint bármi más. A motor hatékony hűtését például nem sikerült megoldani, így a készítő szerint negyed óránál többet nem használhatják egy huzamban. Ám ahhoz képest, hogy néhány lelkes amatőr a szabadidejében ütötte össze, mindenképp figyelmet érdemel.