Drónokkal szállít a Mercedes jövő-furgonja
A feltűnően áramvonalas Vision Van nagydarab furgon, nagyjából akkora mint egy Mercedes Sprinter. Mégsem unalmas, mint a legtöbb ilyen haszonjármű: a Mercedes tervezői elérték, hogy úgy tűnjön, mintha a közeli jövőből érkezett volna.
A trükkjük végtelenül egyszerű: nagyon sima, élek vagy kiszögellések nélküli formát rajzoltak, kék LED-es hangulatvilágítással az oldalán, egész apró lámpatestekkel és a tükröket teljesen kiváltó kamerás rendszerrel. Az egyetlen, nem teljesen sima részlet a széles hűtőrács a Mercedes jelvénnyel, de ez sem csak egy rács: sugarasan elhelyezett LED-sávok veszik körbe a háromágú csillagot, amelyeken egyszerűbb grafikák is megjeleníthetők az autó orrán.
Az űrkomp-formán túl csupa, manapság divatos megoldással találkozhatunk a Mercedes tanulmány-furgonjában. A hajtáslánc például elektromos, és a gyáriak szerint többféle méretű akkumulátor is beépíthető, a legkisebb 80, a legnagyobb 270 km megtételét tenné lehetővé száz kilométeren. A jármű villanymotorja 102 lóerős, ami nem tűnik soknak, de ezt a járművet a Mercedes amúgy sem hosszú távolságok leküzdésére szánták, sokkal inkább az áruszállítási folyamat utolsó lépcsőjének.
Ezért került a tetőre két elektromos drón is: a méretes, négyrotoros készségekkel akár nagyobb tárgyak is ajtóig szállíthatók anélkül, hogy a sofőr kiszállna a furgonból. A koncepció emellett akkor is időt spórol a kiszállításnál, ha a sofőr személyesen kézbesít, mivel olyan csomagrendező megoldást kínál, amely számon tartja, hogy pontosan hol a következőnek kézbesítendő csomag a raktéren belül, és azt érkezéskor automatikusan kikészíti. A Mercedes szerint ezzel egy terítőfuvar esetén megállásonként átlagosan négy percet lehet megspórolni, ami a nap végére akár órákat is jelenthet.
Azt egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mindebből mi juthat el a sorozatgyártásig, de mivel a Mercedes épp most dolgozik a Sprinter következő generációján, nem csodálkoznánk rajta, ha a Vision Van egyes részletmegoldásait már abban viszontláthatnánk.
