Nem gyártanak többet a Viperből, sőt a hónap végén a típust előállító üzemet is bezárják. Így a huszonöt éve bemutatott típus pályafutása valószínűleg véglegesen lezárul.
A Vipert először, tanulmányautóként még 1989-ben mutatták be a közönségnek, de ekkor még motor sem volt a Shelby Cobra szellemi utódjának nevezett kétüléseshez: egy hétliteres V8-assal rakták össze, hogy mégis mozgásképes legyen. A lelkesedés akkora volt, hogy 1992-re megszervezték a gyártást. A teherautókba szánt 8 literes V10-es motorhoz az alumínium blokkot és hengerfejet – az eredeti motor öntöttvasból készült – a Lamborghini segítségével fejlesztették ki. A csúcsteljesítmény 400 lóerő lett, ami akkortájt kivételesen nagy teljesítménynek számított.
Azóta ötféle változat készült a Conner Avenue-i összeszerelő üzemben: három nagy generációváltást és két kisebb frissítést élt meg a típus – az utolsó változatok már egész kiforrottnak mondhatók, állítólag már nem kell a kezelésükhöz sportoló-izomzat, mint a kezdeti változatokhoz. A Vipert méltán tartották a Corvette komoly ellenfelének, bár a GM sportkocsijával szemben mindvégig komoly hátrányban: mindig sokkal drágább volt.
Az utolsó, 645 lóerős, 8,3 literes motorral hajtott változat bő 90 ezer dollárba, azaz durván 30 millió forintba került, míg Corvette-et már 56 ezer alatt kapni, azaz Vipert tényleg csak a megszállottak vettek maguknak. Ez a legjobb évben sem jelentett többet 2100 autónál, az utóbbi esztendőkben pedig közelebb voltak az eladások a 600-hoz. Ennyi autóért egy egész üzemet fenntartani pedig nem gazdaságos, ezért volt a Viper gyakorlatilag a Chrysler csődeljárása, azaz 2008 óta halálsoron.
Az utolsó változatot, amely most búcsúzik, 2012-ben mutatták be és 2013-tól forgalmazták, de úgy tűnik, a Fiat-Chryslernek a modellfrissítés költsége már nem fért volna bele, ezért zárják be inkább a Conner Avenue-i üzemet augusztus 31-én. A Viper szerepét a kínálatban egyelőre a Dodge Challenger erős csúcsváltozatai veszik át.