Néhány nappal ezelőtt kapta meg az Elon Musk tulajdonában lévő The Boring Company arra az engedélyt, hogy Chicago belvárosa és az O'Hare nemzetközi repülőtér közzé megépítsék a Hyperloop Transit Systemet, vagyis a HTS-t. A HTS alagútjában 200 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak majd a gumikerekű, elektromos hajtású minibuszok, jelentette be Chicago polgármestere, Rahm Emanuel.
Ez még nem Elon Musk legnagyobb vállalkozása, a vákuumvonat, azaz a Hyperloop első vonala, amelyet szintén a The Boring Company fejleszt, hanem gyakorlatilag egy metróvonal, amelyben hagyományos, de elektromos hajtású, 16 személyes minibuszok követik egymást harminc másodpercenként, természetesen önvezető módban, elektronikusan dedikált pályán. Ezek a buszok a közúti forgalomban is részt vehetnek majd, így az utasokat nem csak az állomáson tudják felvenni, hanem bárhol a városban. Innen az alagút liftjéhez, a loophoz megy a minibusz, ahol a lift leviszi majd az alagúthoz az utasokkal teli járművet.
Az általában nem túl költséghatékony megoldásairól híres Tesla-vezér a HTS projektnél úgy néz ki, hogy erősen meghúzta a nadrágszíjat. A projekt maximum egymilliárd dollárba, azaz nagyjából 300 milliárd forintba kerülhet. Szintén olcsósítana Musk az állomások és az alagút építésén. A minibuszok főpályaudvara egy félbehagyott metróállomáson, a 37.-ik kerületben lenne. Itt lelifteznének az alagútba a buszok, majd megkezdenék a 12 perces utazásukat a reptérre. A járművek egyébként a Tesla Model X alapjaira épülnének, ezzel is tovább csökkentve a költségeket. Musk szerint a jegyárak a kék, repülőtérre vezető metróvonalénál valamivel drágábbak, de a shuttle buszok és a taxik árainál olcsóbbak lennének.
Az amerikai közlekedési szakma igen szkeptikus a HTS projekttel kapcsolatban, habár megjegyzik, hogy valóban innovatív az önvezető buszok alagútban járatása, de iszonyat drága lenne. A legnagyobb probléma a kapacitással van, ugyanis egy irányba óránként mindössze 2000 utast tud utaztatni a rendszer, a korszerű villamosok és vonatok ennek akár a tízszeresét is eltudnák szállítani egy óra alatt. Így a számításaik szerint, ha valóban maximum egymilliárd dollár lesz a projekt összköltsége, akkor az soha sem fog megtérülni. A vonalat befektetők pénzéből építtetné meg Elon Musk, de félő, hogy a veszteséges üzemet végül az államnak és az önkormányzatnak kell majd felkarolnia. Való igaz, hogy a 12 perces utazással jóval gyorsabb lesz a Musk féle busz a jelenlegi reptéri metrónál, amely 40 perc alatt ér ki az O'Hare-re, de talán több értelme lenne, ha a kékmetrót gyorsítanák meg ebből a pénzből, amelynek a felújítása jövőre egyébként is megkezdődik – állítják a szakemberek.
Az viszont bizonyos, hogy még bőven lesz idejük a közlekedési szakembereknek vitatkozni azon, hogy Musk legújabb ötlete mennyire életképes, ugyanis csak a jövő év végén kezdenék meg a próbafúrásokat Chicagóban, majd 2021-ben kezdődne az alagutak fúrása. A reptéri minibusz-rendszer leghamarabb 2025-ben szállíthat utasokat a chicagói repülőtérre, pont akkora, amikor átadják a nagyobb kapacitású felújított kék metróvonalat is.
