Klaus Frölich, aki a BMW termékfejlesztési stratégiáját tervezte, azt mondja, nem lesz olyan gyors a villanyautóra váltás, mint azt néhányan gondolják.
Az Európai Unióban a napokban fogadták el a 2030-as szén-dioxid-kibocsátási átlagra vonatkozó szabályozás tervezetét, amely 61,75 g/km-es szén-dioxid-kibocsátást ír elő, olyan alacsonyat, ami belső égésű motorral aligha tartható. Ennek fényében válik igazán érdekessé Frölich állítása.
„A legoptimistább forgatókönyv az, hogy a BMW-k 30%-a lesz addigra tisztán elektromos, vagy konnektoros hibrid, a maradékba hagyományos hajtás kerül. Ha feltesszük, hogy a hibridek és villanyautók száma nagyjából egyforma lesz, az azt jelent, hogy még mindig az autóink 85%-át hajtja majd legalább részidőben belsőégésű motor... Úgy vélem, az elektromobilitás témájában kissé irracionális a kialakult párbeszéd. Mi felkészültünk: már elkezdtük felvásárolni a világ kobalt- és lítium-kiteremelésének 2025 és 2035 közti részét és elkezdtük létrehozni az akkumulátor-farmokat, hogy javítsuk a villamos hálózat stabilitását. Ám a világ nagy részén – például Oroszországban, Ausztráliában, és még számos országban nagyon-nagyon sokáig megmarad még a belsőégésű motor.” - mondja a szakember. Ezekben az országokban a problémát nyilvánvalóan a nagy, ritkán lakott területek jelentik, ahol sűrű elektromos töltőhálózat kiépítésére semmi esély nincs. Ilyen területeken viszont az elektromos autó egyelőre nem használható, legalábbis ha a jelenlegi műszaki színvonalat, töltési sebességeket és akkumulátor-árakat vesszük figyelembe.
Arról egyelőre nem beszélt, hogy Európában hogyan tudják majd tartani a megkövetelt szén-dioxid-kibocsátási flottaátlagot, de egyelőre az sem egyértelmű, hogy a 2020-tól érvényes 95 g/km hogy lesz meg. Ez ugyanis átlagosan 4 l/100 km-es fogyasztású benzines, és még takarékosabb dízelautókat jelentene, ehhez pedig nem csak a BMW, de egyetlen európai gyártó sincs még közel sem.
