Az F1 és a P1 szellemi utódaként beszélnek a gyáriak a legújabb McLaren sportkocsiról, amely nagyon különbözik mindentől, amit a cég eddig készített. Ez a gép elsősorban nem versenypályára készült – bár nyilván ott sem vall szégyent – sokkal inkább afféle technológiai tűzijáték, egy méregdrága, szupermodern műtárgy, amellyel mintegy mellesleg nagyon gyorsan lehet haladni.
Nem túl meglepő módon a műszaki alap a már megszokott karbon váz, és a 4 literes V8-as turbómotor, amelyet a 720S-ből már ismerhetünk. A különbség annyi, hogy itt a P1 motorjához hasonlóan hibrid hajtásrendszerben dolgozik a nyolchengeres, amely 1036 lóerő leadására alkalmas. Ehhez a teljesítményhez ráadásul csupán 1430 kilogramm száraz tömeg járul – ennek köszönhető, hogy 12,8 másodperc alatt lehet az autóval 300 km/h-ra gyorsulni.
A 400 km/h körüli végsebesség viszont már sokkal inkább a karosszéria kialakításának köszönhető: az 5,137 méter hosszú autó hátsó részét – azt a bő fél métert, amivel a P1-nél is hosszabb – egyértelműen a szélcsatornában dolgozták ki. A leszorítóerőről a diffúzoros kialakítás gondoskodik, arról pedig, hogy a karosszéria véletlen se emeljen, a burkolat anyagának felfelé hajlításával kialakított dinamikus hátsó légterelők. Hagyományos visszapillantó tükröt sem használnak, helyette kamerarendszer működik az autóban. Természetesen itt is az F1-nél bevezetett háromüléses elrendezést használták, ahol a sofőr ül középen, két utasa pedig valamivel hátrébb foglalhat helyet kétoldalt.
Az új csúcs-McLarenből természetesen meghatározott mennyiség készül – 106 példány, pont annyi, ahány F1 készült az 1990-es években – és már az összes gazdára is talált, annak ellenére, hogy minden példány 1,75 millió fontba, azaz közel 640 millió forintba kerül.
