Most látszik igazán, mennyire lőtt mindentől messze a Kia a Soullal. Ha egy autó úgy tud alaposan generációt váltani, hogy közelről se üssenek szemet az amúgy ordító különbségek, akkor ott valami nagyon hozzáégett az emberek fejében. A Soulnál ez a sajátosan értelmezett doboz forma. Ez megmaradt, szinte minden más ment.
Nem akarok ennél mélyebb piaci oknyomozást az ügyben, de azt hiszem, értem, miért várt a Los Angeles-i szalonig a Kia a harmadik generációs Soul premierjével. Kalifornia imádja ezt az itteni viszonylatban miniatűr Mini MPV-t, vagy ha úgy tetszik: szubkompakt crossovert. Percenként felbukkan egy az utakon, a teljes amerikai eladása pedig masszívan évi százezer fölött van. Tavaly 115 ezer volt, de ezt már kevesellhették a korábbi 145 ezres számok után, ezért is jöhetett hat év után a generációváltás.
A Kia rögtön három változatot mutatott be: máris itt van a villanyos EV, a sportos GT-Line és az X-line, amit tekinthetünk alapváltozatnak. Mindegyik egy, a korábbinál hat centiméterrel hosszabb új padlólemezre épült. Ebből a hat centiből négyet kapott a tengelytáv, szóval az arányok itt nem sokat változtak. A sziluett is a régi, na de alatta hátul az eddig meredeken emelkedő övvonal már hullámzik, a műanyag pedig elér egész a hátsó lámpákig, amivel lett egy vizuálisan különálló teteje.
Az orra teljesen új. Az otromba, egész orrsarkot belakó lámpáknak semmi nyoma, van helyette csíklámpa, még keskenyebb csíkkal összekötve. A barátságos, kiskutyás ábrázat épp nem annyira trendi, dobták is a fenébe azokat a cuki kör alakú ködlámpákat hátulról, de a GT-Line-on még elölről is. Nem lógták el a változatok részmunkáit, a GT-nek egyedi hátsót sikerült összehozni az olcsó izmosításon túl. Pedig már az X-Line-nal is sokat dolgoztak: ez a teljes csomagtérajtót körbekeretező lámpa nem kis ugrás. Ja, az A oszlop tövében ne keresse senki a típustáblácskát. Eltűnt, ha már a C-hez úgy is került egy.
Belül is maradt a karakter, de a részletek sokat változtak. A kijelző elköltözött a klímavezérlőtől, de csak hogy belakhasson egy nagy ovális kerettel körbepakolt szekciót a szellőzőrostélyokkal. Alatta a klíma gombjai is kaptak egy hangsúlyos elkülönítést, de ez a buborékos tagolás ha megúszósnak is tűnik, legalább átlátható. Lábtérből én a négy centi plusztól sem éreztem, hogy elég lenne, de mit várjon az ember egy éppen csak négyméteres dobozban...
A legerősebb a hármasból az EV. A matek itt mutatja a legnagyobb ugrást, azzal ugyanis, hogy megkapja a Niro EV erősebb (204 lóerős, 395 Nm) hajtását, egyrészt a legerősebb az új Soulok között, de ami ennél is fontosabb, az új 64 kWh-s akkucsomaggal óriásit lép a hatótávversenyben. Az előd éppen csak kétszáz kilométere után erre már 450 kilométert mondanak. De még csak mondanak, hivatalos adatot ugyanis nem közölhetnek az amerikai homologizációig.
Az alapmotor a kétliteres, 147 lovas négyhengeres lesz. Amerikában biztosan, nálunk meg csak valószínű; majd az európai premieren kiderül, mihez kezdenek a dízellel. A GT a turbós 1,6-os GDI-vel jön, ami már 201 lóerő. Ehhez alap a hétfokozatú duplakuplungos váltó. Hogy Európában mit terveznek a Soullal, könnyen lehet, hogy leghamarabb márciusban, a Genfi Autószalonon tudjuk meg, de érdemi eltérés aligha lesz a két piac Souljai között.
