15594. A bűvös szám, ami miatt borongós értekezleteket tarthatnak mostanában az Országos Rendőr-főkapitányságon. Pontosan ennyi személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet regisztráltak január elejétől november végéig Magyarországon. Ez 3,6 százalékos emelkedés 2017. azonos időszakához képest, miközben az összes témába vágó Európai uniós célkitűzés a közlekedésbiztonság jelentős javítását irányozza elő.
Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapján közzétett elemzés szerint, a legfőbb problémát a könnyű sérüléses balesetek számának 5,4 százalékos emelkedése okozza, bár szintén aggasztó, hogy az idei év első tizenegy hónapjában 1,2 százalékkal több halálos baleset is történt Magyarországon, egyúttal két tized százalékot sikerült lefaragni a súlyos sérüléses esetek számából.
Pedig a rendőrség tényleg mindent megpróbált. Egymás farkába harapnak a pozitív és tanárbácsisan dorgáló hangvételű közlemények és reklámkampányok, de úgy tűnik, hogy akik ezeket megnézik, egyáltalán nem érzik, hogy mindez nekik, illetve róluk szól.
Tizenkilenccel több halálos áldozata volt idén a magyar közlekedési morálnak, mint egy évvel korábban, a súlyos sérültek száma enyhén csökkent, a könnyűeké pedig emelkedett. Ilyenkor mindig le szoktuk írni, hogy a balesetszámot nem csak az befolyásolja, hogy hányan hülyék egyszerre a volán mögött, de az is, hogy milyen az utak állapota, hány autó van a forgalomban, illetve, hogy milyen az időjárás, a sérülések jellegét pedig az, hogy milyen autókban ülnek az áldozatok és az okozók.
A közlekedési balesetek 65 százalékáért az autósok felelősek, a bringásokra tizenegy, a motorosokra és segédmotorosokra pedig 4-4 százalék jut. A maga szomorú módján említésre méltó, hogy az ittasan okozott balesetek aránya közel 8,5 százalék és ha kis mértékben is, de növekszik pedig ha valami, a piálás tényleg nem elkerülhetetlen szokás.
További részletek: ORFK OBB
