A 804 lóerős Elva a pennsylvania-i olajvállalat és a McLaren közötti, immár majd' 60 éve tartó együttműködés emlékére kapta meg a világoskék-narancssárga színkombinációt: a Gulf jelzés már 1968 és 1973 között feltűnt a McLaren Formula 1-ben, Can-Amben és Indycarban futó versenyautóin, amik akkoriban még a most ismert kombó helyett legtöbbször Papaya Orange színben virítottak.
Nem ez az első homage-különkiadás az autóból, az MSO (McLaren Special Operation) már bemutatott két, Bruce McLaren egy-egy versenyautója előtt tisztelgő verziót is: előbbi a 1964-es M1A, utóbbi pedig az 1967-es M6A volt, amelytől a McLarenek narancssárga-hagyománya is ered. Az Elva neve a francia "elle va"-ból származik, ami magyarul annyit tesz: “ő (nőnem) megy”. A név arra a manufaktúrára utal, ami, mivel a McLarennek nem volt elég kapacitása, az M1A versenyautókat építette.
A tető és szélvédő nélküli koncepció a külvilág és az autó beltere közti határvonalat hivatott elmosni, ezzel az Elva a Ferrari Monza fő ellenfele, bár készültek kémfotók egy szintén speedster Lamborghiniről is - egyelőre csak tesztkörülmények között. Eredetileg 399 darabosra tervezték a szériát, ám a visszajelzések alapján a példányszámot végül 249-re módosították. Ezt Mike Flewitt, a McLaren utcai autókért felelős vezetője azzal indokolta, hogy így akarnak eleget tenni azon vásárlók igényeinek, akik nem érezték elég exkluzívnak az autót.
Érdekesség, hogy az eddigi példányokkal ellentétben - amelyek a középkonzol tetején viselték a visszapillantót - a Gulf-verzión egyáltalán nincs középső tükör. Ansar Ali, az MSO ügyvezetője elmondta, hogy az ügyfelek a gyártó bármely modelljét megrendelhetik a világoskék-narancs dizájnnal, egyenesen a gyárból, legyen az akár az Elva, akár valamelyik olcsóbb modell.
