Lassan indult a DS márka karrierje a DS 7 2017-es bemutatása után: meg kellett várni, míg kifutnak a Citroën néven bevezetett, és később DS-szé alakított régebbi modellek. Emellett úgy tűnt, a tervezőik nehezen találják meg az arany középutat az unalomig divatostól a taszítóan furcsáig tartó esztétikai spektrumon.
Ez azonban, úgy tűnik, lassanként múlt időbe tehető. Az új DS 4-es kapcsán úgy tűnik, helyére zökkent a francia tervezők arányérzéke: az eddigi modelleknél mindenképp bizalomgerjesztőbb terméket hoztak össze a Peugeot csoport szabvány megoldásai köré.
Az autó jellegét tekintve érdekes középutat képvisel a kompakt ötajtósok és a magasabb építésű, terepjáró-jellegű autók között. A 4,4 méter hosszú autó a karosszéria méreteihez képest óriási kerekeken gurul – az alapváltozat felnijei is 19-esek – viszont a magas övvonalhoz képest a tető kifejezetten alacsonyra került, ami ad egyfajta sportosságot a látványnak. Így azok is menőnek érezhetik, akik szerint a város terepjárózás jó ötlet, miközben a magas súlypontból adódó hátrányokkal kisebb mértékben kell számolni.
A sajátos arányokhoz kívül-belül szokatlan részletmegoldások társulnak. Bár az autó a szokványos ötajtós sziluettet követi, a hátsó tetőoszlop környékének kialakításával láthatóan igyekeztek némi kupé-jelleget becsempészni az összhatásba. Ez, valamint az ajtón elhelyezett élek és a két függőleges tájolású LED-sáv az autó orrán épp annyira tér el a megszokottól, hogy a DS 4 kilógjon a tömegből, az összkép mégis harmonikusabbnak tűnik a DS 3-asénál. Ehhez járulnak még olyan megoldások, mint a karosszéria síkjába fekvő kilincsek, vagy az érdekes, gyémánt-mintás hűtőrács és hátsó lámpák, amelyek arról árulkodnak, hogy a DS-nél továbbra is a részletek alapos kidolgozásában látják a prémium-kategóriához tartozás lényegét.
A belső térben talán még feltűnőbb ez a hozzáállás. A műszerfalon például teljesen integrált szellőzőnyílásokat helyeztek el, a kezelőszerveket és a képernyőket is igyekeztek tökéletesen beilleszteni a formába. A formaterv és a funkció hasonló integrációja folytatódik az ajtókon is: belül is kevés az olyan részlet, amellyel más típusokban már találkozhattunk.
Ugyanakkor a lemezek alatt a PSA mára jól ismert tömegtechnikája lakik: az EMP2 szabvány platformra épül, akár a legtöbb nagy méretű DS, Citroën, Peugeot és Opel típus. Egyelőre ötféle hajtásváltozatról tudunk: háromféle benzinmotorral gyártják majd, 130 lóerős 1,2 literes turbós háromhengeressel, illetve 180 s 225 lóerős 1,6 literes négyhengeressel. Emellett lesz egy 1,5 literes 130 lóerős négyhengeres turbódízel, illetve egy 225 lóerős konnektoros hibrid. Ez utóbbiban egy 180 lóerős benzinmotor és egy 110 lóerős villanymotor dolgozik együtt, a beépített akkumulátorral, 50 km-es tisztán elektromos hatótávot ígérnek.
Azt persze így is nehéz megjósolni, hogy a DS 4 milyen fogadtatásra talál: a ritkás, összesen 400 tagot számláló kereskedőlánc nem segít abban, hogy a márka szem előtt legyen, és nyilván azon is sok múlik, hogy milyen áron tudják kínálni a típust. Az autó mérete és jellege alapján azonban úgy tűnik, ennek lehet a legjobb esélye érdemben növelni a márka eladásait Európában.
