Ilyen idegbetegek is vannak a magyar utakon
Szerdán volt a közlekedési kultúra napja, és sajnos nagyon úgy tűnik, hogy itt nem lehet szó ünneplésről, csak figyelemfelhívásról. Külön említést érdemel, hogy ezúttal a tolerancia volt az egyik központi téma. Ennek tükrében nézzük meg azt a két videót, amelyeket a Budapesti Autósok tettek közzé a napokban.
Az elsőben azt látjuk, hogy egy taxis halad egy szűk úton, a leírás szerint Biatorbágyon. Az úttest másik oldalán autók parkolnak, így a szemből érkezőknek elsőbbségadási kötelezettségük van. Ehhez képest a szemből érkező BMW sofőrje villogni kezd a taxisra ahelyett, hogy lehúzódna – úgy fest, helye lett volna.
Aztán kivágódik a kocsiból, nekiront a kamerás autónak, utasa próbálja visszafogni. A leírás szerint a két nyugdíjast szállító taxira rácsapott, és az ablakon is beköpött. Végül a taxis gurult vissza, de állítólag az elkanyarodó BMW-s búcsúzóul még bele is akart tolatni.
A második videó Újpesten készült, itt az előzményeket és körülményeket nem ismerjük. Annyit látunk, hogy egy Volkswagen áll keresztben, helyzetéből arra tudunk következtetni, hogy vagy leparkolni vagy éppen elindulni akart. Mögötte egy Suzuki Swift, már nyitott ajtóval. Amikor a volkswagenes odaér, először belöki az ajtót, majd dulakodni kezd a kiszálló suzukissal.
Attól függetlenül, hogy nem tudjuk, mi vezetett a konfliktus kialakulásához, annyi biztos, hogy az efféle agresszió nem való az utakra. Ilyen idegbetegekből nincs hiány, januárban például a Kerepesi úton fajult tettlegességig egy nézeteltérés.
A fenti BMW-s esetben egyébként megtörtént a feljelentés is. Azzal kapcsolatban, hogy mire számíthat ilyenkor az elkövető, felhívtuk dr. Szép Árpád ügyvédet, aki elmondta, hogy a körülményektől függően valóban megvalósulhat bűncselekmény, ami lehet akár garázdaság, vagy - mondjuk egy célba találó köpés esetén - tettlegességgel elkövetett becsületsértés, az autóra csapva még rongálás is. A garázdaság miatt induló ügyek sok esetben nem jutnak el a vádemelésig, ha egyébként büntetlen előéletű, megbánást tanúsító elkövetőről van szó, de ilyenkor is részesíthetik megrovásban. Továbbá ráterhelhetik a bűnügyi költségeket.
A kiszabható legnagyobb büntetés egyébként két év szabadságvesztés, de egyes minősítő tényezők (csoportosan, felfegyverkezve, nyilvános rendezvényen stb.) teljesülése három évig is feltolhatja a határt. Ezek azonban szélsőséges esetek, a gyakorlat azt mutatja, hogy ha vádemelés történik is, legtöbbször pénzbüntetéssel sújtják az elkövetőt - de még egyszer: ez nagyban függ a körülményektől és az előélettől. Az viszont biztos, hogy ha végül meg is ússza az illető, az ezzel járó meghurcolás rém kellemetlen tud lenni.
