Engedményekkel, de elfogadták a hagyományos motorok 2035-ös, EU-s tiltását

Szerda hajnalban, 16 órás tárgyalás és engedmények kiharcolása után egyezségre jutottak az EU-s tagországok környezetvédelmi miniszterei azokkal az új szabályozásokkal kapcsolatban, amelyek a világ harmadik legnagyobb kibocsátójának számító Uniót segítik a klímacélok - többek között a 2050-es teljes karbonsemlegesség teljesítésében.

Az egyezség az Európai Parlamenttel folytatandó, emisszió-csökkentést célzó csomagról szóló tárgyalás közös álláspontját fogja képezni, ám mivel a Parlament eleve a 2035-ös határidőt támogatja, ellenállásra egyik részről sem kell számítani. Mindez elvileg azt jelenti, hogy alig egy évtized múlva valószínűleg már nem forgalmazhatnak fosszilis üzemanyaggal hajtott autókat a gyártók az Unió területén.

Komoly vitapont volt a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetése, amelyet a korábbi üléseken több tagország is ellenzett a határidő öt éves elhalasztását és a teljes karbonsemlegesség 90 százalékosra mérséklését követelve. Az ellenálló országok végül Németország kompromisszumos javaslata mögé álltak be, amely alapján 2035 után is forgalmazhatnak olyan motorokat, amelyek "karbonsemleges üzemanyagokat" használnak.

A Transport and Environment környezetvédelmi csoport üdvözölte az egyezséget, de a szintetikus üzemanyagok előtti kiskapuk bezárását követelték, mivel azok (egyebek mellett) drágábbak és energiahatékonyság szempontjából is messze elmaradnak a tisztán elektromos hajtástól. Olaszország az évi 10 ezres példányszám alatt termelő gyártókra érvényes 5 éves türelmi idő miatt békélt meg, utóbbiak, például a Ferrari és a Lamborghini a 2035-ig tervezett ideiglenes célok alól is mentesülnek. A fentiekhez hasonló sportautógyártók speciális kínálatuk miatt későn léptek/lépnek az elektromos átállás útjára, így a korai tiltás a végüket jelentené.

További cél egy új uniós emisszió-kereskedelmi rendszer kidolgozása, a közös szén-dioxid-piac reformja, amely a fűtés, a közúti szállítmányozás, az erőművek és egyéb ipari szereplők kibocsátás szerinti adóztatását jelenti. Utóbbit a tervezettnél egy évvel később, 2027-ben vezetnék be. A miniszterek abban is megegyeztek, hogy egy 59 milliárd eurós Szociális Klímavédelmi Alapot hozzanak létre, amely az átállás és a karbonadók következtében emelkedő energiaárak súlya alól mentesítené a nehezebb anyagi helyzetben lévő uniós polgárokat, például hőszigetelési támogatásokkal és villanyautós szubvenciókkal.

A befizető országok (Finnország, Dánia és Hollandia) az alap összegének csökkentéséért, az alacsonyabb jövedelmű országok (Litvánia, Lettország és Lengyelország) a növeléséért lobbiztak, Litvánia volt az egyetlen tag, aki épp a fentiek miatt nem támogatta a végső megállapodást. További eredmény, hogy a szabályozásokat a hajózásra is kiterjesztenék, valamint a légitársaságokra vonatkozó engedményeket is visszavonnák, utóbbiak helyzetéről itt írtunk bővebben.