Tovább folytatódik Budapest zöldítése, íme a legújabb tervek és célok

A mai nap folyamán nagyszabású sajtótájékoztatót tartott a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a VI., VII., VIII. és IX. kerület vezetőivel. Elsősorban a jelenleg is folyó, hamarosan induló, illetve tervezett fejlesztésekről, változásokról és projektekről esett szó. A cél továbbra is egy emberarcúbb, élhetőbb Budapest megteremtése, kevesebb autóval, jobb tömeg- és kerékpáros közlekedéssel, valamint érezhetően több zöldövezettel.

A rendezvényen kiemelték, hogy a fővárosi közlekedés átalakítása egy hosszútávú folyamat, változást pedig „egymást támogató és egymásra épülő projektek eredményeként" lehet elérni. Ehhez „együttműködésre, a lehetőségek megragadására és az elérhető források okos felhasználására van szükség.” - hiszen az állam és a főváros finanszírozási viszonya koránt sem ideális.

A legfontosabb alappillér egy hét szakaszból álló fejlesztési program, melynek első három szakasza az M3-mas metró felújításával, új gyalogátkelőhelyek létesítésével és a hiányzó kerékpársávok pótlásával még idén befejeződik. Ezeket 2024-után a fővárosi dízel buszok minél nagyobb arányú trolikra cserélése, valamint a Városháza park átadása követi, 2026-után pedig a felüljárók rendezése (lebontása) és a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése következhet.

Fontos kérdés volt, hogyan változik a budapesti közlekedés az M3-as metró újbóli megnyitása után. A sajtótájékoztatón hamar egyértelművé tették, hogy nem fog teljes egészében visszaállni a 2017 ősze előtti állapot, helyette egyes helyeken változtatásokat vezetnek be. A Kiskörúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton megszűnnek a metrópótlás miatt bevezetett korlátozások, ám a Váci és az Üllői úton is a kerékpársávokat részesítik előnyben. Erre azért van szükség, hogy az évek óta fokozatosan kiépülő kerékpársávok egy összefüggő hálózatot alkossanak, még biztonságosabbá téve a budapesti biciklizést.

Szintén fontos kijelentés, hogy a Nyugati pályaudvarnál, illetve a Népligetnél található, műszaki állapotuk miatt is aggályos felüljárókra hosszú távon nincsen szükség, így a jövőben azok lebontását tartják a követendő iránynak. Ezen kívül a Deák tértől a Lehel térig, a Bajcsy-Zsilinszky úton újraépítik a villamospályákat, így a 14-es villamos meghosszabbított útvonalon járhat majd, a metrót kiegészítve.

A fővárosi zöldterületek rendezése és újak kiépítése is szóba került. Ennek egyik fontos pontja a Nyugati tér átalakítása, melynek következő ciklusában az aluljáróval is foglalkoznak. A cél, hogy a tér egy buszmegállóból és egyéb kaotikus elemek összességéből egy Blaha Lujza térhez hasonlóan kellemes közterületté váljon. Ezen kívül a Nyugati pályaudvar mögött egy ideiglenes park kiépítését is tervezik, hiszen a Duna alatt vezető vasúti alagút a következő húsz évben aligha valósul meg.

A VII. és VIII. kerületben folytatódnak az autómentesítési munkálatok, melyekre nagy szükség van, hiszen Erzsébetvárosban például 7 ezer parkolóhelyre 12 ezer regisztrált autó jut. A program kedvező lakossági fogadtatása miatt középső és külső Erzsébetváros is csatlakozik a kezdeményezéshez, a kerület tisztább levegőt és utcákat szeretne a belvárosban. Ezen kívül a Klauzál téren megduplázzák a jelenlegi zöldterület arányát.

A VIII. kerületben is új 30-as zónákat, valamint a meglévők meghosszabbítása mellett új trolibusz vonalakat szeretnének létrehozni, míg a Klinikák mellett zsebpark épül. Kerékpársáv kerül az Üllői útra is, mely nagy változást hoz a VIII. és IX. kerület határán, valamint Kőbánya irányában. A Vágóhíd utcánál nyolcezer új lakóra számítanak a jelenleg is zajló beruházások befejeztével, így fontos, hogy ezeknek az embereknek is legyen alternatívájuk az autós közlekedés helyett. A kibővített fizetős parkolás egyébként a VIII. kerület szerint is siker, hiszen javult tőle a parkolási helyzet.

A kerékpáros közlekedés fejlesztése és biztonságosabbá tétele továbbra is fontos, így a már említett módon biciklisáv épül a Kálvin tértől egészen a Népligetig, valamint a Nyugati tértől a Dózsa György útig is.

Mindezeken kívül a sugárutak ráncfelvarrása és a tömegközlekedés zöldítése is tervben van. Utóbbi keretében számos fővonalon trolikra cserélnék a fővárosi dízel buszokat, mivel a modern járművek szakaszosan már felsővezeték nélkül, pusztán az akkumulátorokkal hajtva is képesek közlekedni.

Kérdésünkre a sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a legfontosabb közlekedési fejlesztés a már megtervezett népligeti vasútállomás lenne, de ez túlnő a főváros hatáskörén, hiszen állami feladat, a Népliget rehabilitációjához szintén kapcsolódó Közlekedés Múzeum projekttel együtt.

A most bejelentett fejlesztési tervezet „Újjáéledő Sugárutak 2030” néven fut, és a Főváros vezetése szerint jelenleg 72 százalékos támogatást élvez, mivel a többség tisztább levegőt, gyalogosan is biztonságos utcákat, zöldítést és bővülő biciklis hálózatot szeretne látni Budapesten.