Bekattant gépként viselkedett a robotaxi, vicces és bosszantó volt egyszerre
San Francisco lakóinak kezd tele lenni a hócipőjük azzal, hogy az önvezető autók fejlesztői a városukat szemelték ki járműveik éles tesztelésére.
ASan Francisco lakónak hangulatát kissé borússá teszik a városuk útjain közlekedő önvezető autók, köztük robotaxik. Főként azután, hogy egy hétvégén két ilyen autó minden indok nélkül leállt, blokkolta az egyik fontos kereszteződést, keresztül húzva az arra járók bevásárlási terveit. Lyanne Melendez, az ABC7 újságírója ennek ellenére lelkesen készült első robotaxi-utazására –szemlézte az erről készült videót a Jalopnik hírportál.
A Waymo taxivállalat járműve végül egy viccesen bosszantóra sikerül körre vitte el az újságírónőt. A terv az volt, hogy Melendez elviteti magát a lakása közelében lévő Randall Museumhoz, ahol a gyerekével volt találkozója. Az okostelefonon rendelt Waymo-robotaxi a lakástól távolabb az út túloldalán állt meg. Integetett neki, hogy jöjjön közelebb, de aztán ő futott át a taxihoz, mert úgy látta, mintha kicsit összezavarodott volna. Nem tudta, mit kéne tennie az integetésre válaszul.
Első benyomásai jók voltak. A robotaxi kukacosan betartotta a közlekedési szabályokat, mindenekelőtt a sebességkorlátozást, így az utas biztonságban érezhette magát benne. Még az üres vezetőülés és az önmagától forgó kormány fura látványa sem volt nagyon zavaró. Inkább érdekes újdonságnak tűnt. Ezután következtek a meglepetések.
Céltévesztés és rostokolás
A robotaxi a házszám felismerésének hiányán túl más meglepetéseket is tartogatott. Az első ezek közül az volt, hogy az egyik kereszteződésben a zöld lámpa ellenére nem mozdult a sávjában. Pedig nem akart a baloldali sávból balra nagy ívben kanyarodni, ami bonyolíthatta volna a helyzetet. Derenghetett, hogy valami nem stimmel, mert ácsorgás közben a vészvillogót használta. Kisvártatva megjelent a műszerfal tájékoztató konzolján, hogy a Waymo csapata dolgozik a hiba elhárításán.
Melendez megjegyezte, hogy nem javítja a bizalmát a robotaxikban, ha egy elemi vezetési helyzetet – ha zöld lámpa, akkor indulj el –, amivel egy ember simán elboldogulna, nem tudnak megoldani. Sajnálatos módon azonban a robotaxi nem a múzeum felé vette az irányt, hanem egy neki tetsző útvonalon folytatta az önvezetést. Megállt egy ház előtt, és azt tanácsolta utasának, hogy gyalog közelítse meg a célját. Ez az a pont, ahol az utas elkezdené magyarázni a sofőrnek, hogy elvétette az úti célt, ám az üres vezetőülés felé tett megjegyzés nem bizonyult hatásosnak.
A céltévesztésre jellemző, hogy a ház elől, ahova a robotaxi elvitte az újságírónőt, öt percet kellett volna gyalogolnia úti céljához. Egy kaktuszokkal és egyéb ragadós növényekkel szegélyezett, meredeken emelkedő utca vezetett a múzeumhoz.
Melendez támogatást kért a Waymo diszpécserétől, aki azt tanácsolta, hogy utasítsa az autót újra, hogy vigye az úti céljához. Erre a robotaxi bevetette legviccesebb és egyben legbosszantóbb trükkjét. Megkerülte a háztömböt, és visszavitte az újságírónőt az elé a ház elé, ahol először is kikötött. Melendez végül hazament saját autójáért és azzal hajtott el a gyerekéért.
Mi ebből a tanulság?
Bár a beszámoló csak egy példa, az azért arra uta, hogy ez a technológia egyelőre éretlen legfontosabb ígéretének teljesítésére. Arra, hogy kisegítse azokat, akiknek valamilyen okból gondot okoz az autóvezetés.
San Francisco lakói július közepén szavaznak arról, hogy megengedik az önvezető taxik további közlekedését városuk útjain a nap 24 órájában. Kiderül, hogy adnak-e még egy esélyt a gyerekesen viselkedő önvezető autóknak. Végül is úgy tűnik, ez a technológia még gyerekcipőben jár.