Horvátországba, de hogyan? Itt van pár tipp!

Hol lehet átmenni Horvátországba?

Autópályán az M7-es az M6-os irányából is meg lehet közelíteni Horvátországot. Az M7-esen a letenyei határátkelőn kell átmenni, onnan pedig a horvát A4-es autópályán folytathatjuk az utat. Mivel ez a legforgalmasabb és legnagyobb átkelő, itt alakulhatnak ki a legnagyobb torlódások. Amióta Horvátország is csatlakozott a schengeni övezethez, és elbontották az autópályán a határátkelőt, immár lassítás és mindenféle ellenőrzés nélkül lehet áthaladni ott.

Az M6-os ugyan Pécs előtt véget ér, így arrafelé nem lehet közvetlenül autópályán átmenni Horvátországba. Az M6 vége után az 56-os főúton lehet folytatni az utat az udvari határátkelő irányába, innen pedig már nincs olyan messze a horvát A5-ös autópálya. Érdemes figyelni az E73-as európai főút tábláit is fürkészni, hiszen ez az A5-ös pálya európai jelölése.

Pécs felől még adja magát Barcs, ami egy közúti határátkelő, a magyar 6-os főút vezet át rajta, ami az E661-es útban folytatódik. Határákelő van még Drávaszabolcson, Berzencén, Ivándárdán és Beremenden is.

Mennyire forgalmasak ezek az átkelők?

Szerencsére több segítség is adódik azzal kapcsolatban, hogy melyik határátkelőnél mekkora várakozása kell – ha egyáltalán kell – számítani. Érdemes csekkolni a hatarforgalom.hu-t, ahol minden határátkelő terheltségét meg lehet nézni, mindkét irányból. De az Útinform is viszonylag gyorsan reagál rá, ha valamilyen oknál fogva torlódás várható, így azt az oldalt is érdemes megtekinteni.

Viccesnek és túl egyértelműnek tűnhet, de a Google Maps és a Waze is remek megoldás, így ha például már az utazás elején nagyon forgalmasnak jelzi valamelyik határátkelőt, simán lehet, hogy nem véletlenül írja, hogy érdemes valamerre kerülni.

Autópályadíj? ENC-jeladó?

A magyar autópályadíjak adottak, az vélhetően senkinek nem lesz újdonság, de aki pontosan utánanézne, itt tudja megtenni. Itt egyébként online is meg lehet venni és le lehet csekkolni a magyarországi matricákat.

De mi a helyzet a horvátországi útdíjakkal? Ott teljesen más a rendszer, mint Magyarországon, hiszen távolsági alapon kell fizetni, ami járműkategóriánként eltér. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy amikor valaki felhajt az autópályára, kap egy jegyet, majd amikor lehajt, a felhajtás helye óta megtett út után kell fizetnie. Felhajtásnál és lehajtásnál is fizetőkapuk vannak, amiknél sok esetben torlódás lehet.

Bizonyos szakaszok konkrét árazását példákkal illusztrálva itt tudod megnézni, a pontos horvát útdíjakat pedig ide kattintva tudod csekkolni.

Van még az ENC-jeladós fizetési lehetőség is, ami egy olyan készülök, amivel lényegesen megkönnyíthető az utazás, de azért érdemes egy kicsit matekozni is ezzel kapcsolatban. A kütyüt meg lehet venni – vagy ki lehet bérelni –, fel lehet tölteni pénzzel, a többi pedig szinte már magától megy: az ENC-jeladóval az autópályán annyi a teendő, hogy a fizetőkapuknál a rendszer leolvassa a jeladót, majd levonja a megfelelő összeget. Ehhez kézben kell tartani a jeladót vagy be kell tenni a szélvédő mögé.

Két hatalmas előnye van az ENC-jeladós autópályázásnak: egyrészt ilyenkor az összes útdíjból lejön 21,74 százalék, másrészt pedig a fizetőkapuknál külön sávban haladhatnak azok az autósok, akik ezt használják.

Matekozni azért érdemes, mert nem mindenkinek éri meg: maga a jeladó 15 euróba, vagyis nagyjából 5700 forintba kerül, így aki nem jár olyan sűrűn Horvátországba, vagy előre tudja, hogy keveset fog autópályán menni – ezáltal keveset is kell fizetnie – feleslegesen dobhatja meg a költségvetést. Ugyanakkor a használat egyszerűsége és a csúcsidőben igen értékesnek ígérkező külön sáv miatt mindenképp érdemes elgondolkodni rajta.

Az ENC-jeladó az autópályák környékén sok helyen megvásárolható, és eleve feltöltve adják: a legkisebb csomag 35 euró – több mint 13 ezer forint –, amiből 15 euró – körülbelül 5700 forint – maga a jeladó, amire előre 20 eurónyi – 7600 forint – felhasználható összeg kerül. ENC-jeladót Magyarországon is lehet bérelni, rengeteg cég foglalkozik ilyesmivel, de tanácsos megnézni egy-egy cégnél a róla alkotott véleményeket, ratingeket, hogy megbízható cég legyen, amelyik a kütyüt adja. Érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan régiók Horvátországban, ahol a jeladót még regisztrálni is kell: az A8-as és A9-es autópályán az első használat előtt kell regisztrálni, amit például itt lehet megtenni.

Sebességlimitek és társaik

A sebességkorlátozások a következők: sztrádán 130 km/h, autóúton 110 km/h, lakott területen belül 50 km/h, a többi helyen 90/km/h. Érdemes betartani a sebességkorlátokat, mert nyáron nagyon sok helyen mérnek és van, hogy civil autóból traffipaxoznak a rendőrök. 

Akár már 10 km/h alatti sebességtúllépésnél büntetést kaphat a sofőr, a vajdasági magyar nyelvű hírportál, a Szabad Magyar Szó a napokban összegyűjtötte a tarifákat. A legjellemzőbb bírságösszeg 130 euró, csaknem 50 ezer forint.  Ugyanakkor aki a lakott településen kívül 50 km/h-val vagy többel lépte túl a sebességkorlátozást, 660 és 1990 euró, azaz 251-756 ezer forint közötti bírságra számíthat, Aki csak 10 -30 km/h-val haladt gyorsabban a megengedettnél, megússza 60 hatvan eurós (23 ezer forint) büntetéssel, 30 és 50 km/h-s gyorshajtásért 260 euró (99 ezer forint). Ittas vezetés esetén 0,5-1 ezrelékes véralkoholszintnél 390-660 euró, 1-1,5 ezrelék esetében 660-1990 euró, 1,5 ezrelék felett 1320-2650 euró a bírság, azaz 148 ezer indulnak a büntetések, de a plafon közel 1,4 millió forint. 

Ahogy írtuk, sok helyen traffipaxolhatnak a horvát tengerparton, érdemes az olyan kisebb települések utcáin is figyelni, ahol például iskola van. Itt ugyanis 5-20 km/h-s sebességkorlátozást jelző táblák vannak és jelzik, hogy iskola van. A tanítási szünet ellenére előfordul, hogy itt mérnek a rendőrök és könnyű beleszaladni egy bírságba. 

 Végül pedig indulás előtt érdemes elolvasni a Konzuli Szolgálat és a Rendőrség oldalain olvasható információkat is.

Jó utat!