A 2011-es tóhokui földrengés és cunami meghatározó volt Japán emlékezetében, Fukusima farvizén az ország energetikai stratégiája is megváltozott (a baleset előtt a villamos energia 30 százaléka származott atomerőművekből, tavaly alig 6), az autóipar is komoly károkat szenvedett. Január elsején, helyi idő szerint délután 4:10-kor a Sindo skála szerinti legmagasabb, 7-es szintű rengés történt az ország nyugati partvidékén, a Noto-félszigetnél, 3-5 méter magas cunamira is lehet számítani - írja az Index. A 2011-eshez hasonló kolosszális pusztítás valószínűleg nem lesz, ám a part közelében élőket felszólították, hogy keressenek menedéket a tengerszinttől magasabban fekvő helyeken.
Az országban, különösen a délkeleti partokon a földrengés közönséges. A protokoll az emberek zsigereiben van, 4-es erősség alatt mintha falevél hullana egy feszített víztükörre. A nyugati ember azonban valószínűleg úgy cselekedne, ahogy azt az amerikai katasztrófafilmekben látta: autóba be, és irány a szárazföld belseje. Ez azonban a legtöbb esetben rossz ötlet. Összeszedtük, mit mond az évszázadok alatt kimunkált protokoll, hogyan meneküljünk cunami elől (ezek nem az ujjamból kiszopott foteltanácsok, egyebek mellett a Japán Életmentő Egyesület és az Országos Rendőrségi Hivatal oldaláról származnak).
Ha megtörténik a baj:
- ha vezetés közben ér a földrengés, állj meg és húzódj félre
- a földrengés közben ne szállj ki az autóból! Közben csekkold telefonon, hogy mi a helyzet, vagy kapcsolj rádiót: ha nagy a baj, a műsort megszakítva bejelentik a tudnivalókat (angol nyelvű tájékoztatásért gyorsabb a telefon, feltéve, hogy van még szolgáltatás)
- hagyd a kulcsot az autóban, és ne zárd be. Mentési munkálatok miatt lehet, hogy mozgatni kell az autót. A lopás veszélye fennáll ugyan, de a társadalmi érdek fontosabb, és az országban amúgy is alacsony a bűnözési ráta
Autóval nem jutnál messzire:
- a földrengés miatt járhatatlanná válhatnak az utak, méteres repedések is lehetnek az úttesten
- törmelék, összeomlott épület, a gyalog menekülők hátrahagyott autói torlaszolhatják el az utat
- a 2009-es szamoai cunamiban többen azért fulladtak meg, mert a hirtelen támadt közlekedési dugó nem lebeg a víz tetején. Az áldozatok az autójukkal igyekeztek haladni ahelyett, hogy biztonságos magaslatot kerestek volna
A cunami:
- gyors: sebessége mély víz esetén 7-800 km/h is lehet, a partra kiérve 20-50 km/h, ez autóval csak a víz irányával párhuzamos (a partra merőleges), akadálymentes út esetén tartható - esélye tehát kicsi (ld. feljebb)
- 30-50 centiméteres mélységű víz már elemeli az autót a talajtól
- nem tűnik soknak, de az ember túlélési esélye már 1 méteres cunami esetén is gyakorlatilag nulla
- nem egyszerű víz: törmelékkel teli, amit nem akarunk az autóban tudni. Ha elkerülhetetlen az árhullám, felhúzott ablakkal várjuk meg, utána pedig húzzuk le, mert a víznyomás miatt nem fogjuk tudni kinyitni az ajtót
Menekülés:
- minimum 3 emeletes vasbeton épületeket, dombokat kell célozni
- kövessük a mellékelt figyelmeztető táblákat és piktogrammokat
- Cunami Tendenko: ha jön a cunami, ne törődj senkivel és semmivel, elsősorban magadat mentsd (ahogy a repülőn is először magadra kell felhúzni az oxigénmaszkot, és csak aztán szabad másokon segíteni). Csúnyán hangzik, de ennek mentén menekült meg bő 3000 iskolás Kamaisi városában
Magyarországon természetesen nem lesz szükség a fentiekre, de cunamiveszélyes országokban, turistáskodás közben jól jöhet. Reméljük a legjobbakat az ott élőknek, a turistáknak, köztük korábbi szerzőnknek, Orosz Petinek, aki épp a sziget belsejében sétál (tehát veszély elvileg nem fenyegeti). Peti útját itt követheted.
