A magyar buszosok harmada elkerüli az autópályákat

• Ez év április 1. óta a megtett úttal arányos útdíjat kell fizetni az autóbuszok után.
• A hazai buszflotta állapota nem olyan tragikus, mint amilyennek a sajtóban időről időre megjelenő rémtörténetek alapján a legtöbben gondolják.
• A magyar buszüzemeltető cégek harmada elkerüli az autópályákat az új fizetési rendszer bevezetése óta.
  
  

Ez év április 1. óta a buszok is a megtett úttal arányosan fizetik az útdíjat. Már az első időszak tapasztalataiból és statisztikáiból fontos következtetéseket vont le a személyfuvarozással foglalkozó vállalkozásokról, illetve a járműparkról a magyar buszok több mint háromnegyedét kiszolgáló  i-Cell Kft.

Az egyik ilyen következtetés, hogy a hazai buszflotta állapota nem olyan tragikus, mint amilyennek a sajtóban időről időre megjelenő rémtörténetek alapján a legtöbben gondolják. Az útdíjfizetési adatok szerint az öttonna alatti és afeletti súlykategóriában is a buszok több mint fele a legkevésbé szennyező Euro VI-os kategóriába tartozik. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) tavaly decemberi jelentése szerint egyébként Európában több mint 700 ezer autóbusz közlekedik, ebből körülbelül 20 ezer Magyarországon. Az elektromos és hibrid járművek aránya valamivel 13 százalék alatt van az EU-ban, hazánkban azonban ez az arány az egy százalékot sem éri el. A buszok átlagéletkora az unióban 12,5 év, hazánkban 11,5.

Farkas Károly, az i-Cell operatív elnöke szerint mivel a kibocsátott szennyezés mértékével arányosan nő az útdíj, ez is hozzájárul ahhoz, hogy idővel eltűnjenek az utakról a régi, korszerűtlen járművek – ugyanez a tendencia figyelhető meg egyébként a teherautóknál is.

Az adatokból az is kiderül, hogy míg a külföldi buszok alig pár százaléka tér le az autópályákról, a magyar személyszállítók több mint harmada inkább az olcsóbb, de kevésbé gyors főutakat választja – vagyis itt feltehetőleg megmutatkozik a hazai vállalkozások árérzékenysége. (A statisztika elkészítésénél az i-Cell nem vette figyelembe a közösségi közlekedés helyközi, illetve távolsági járatait.)

A harmadik tanulság, hogy miközben a használatarányos útdíjrendszer 2013-as bevezetésekor a tehergépjárművek bő 60 százaléka még alkalmanként váltotta meg a viszonylati jegyeket minden útszakaszra, a buszok több mint 90 százaléka már az áprilisi indulásnál is a kényelmesebb és megbízhatóbb fedélzeti egységet, azaz az OBU-t használta.

A negyedik pedig az, hogy ha már fedélzeti eszközt kellett beszerezni, a buszos vállalkozások többsége még eggyel tovább lépett és a kényszert lehetőségként felfogva minőségbiztosítási fejlesztésekről döntött. Az i-Cell statisztikái alapján elsősorban a dolgozók szállításával foglalkozók vesznek igénybe többlet szolgáltatásokat a flottamenedzsment keretében.