Helikopterbalesetben életét vesztette az iráni elnök

• Vasárnap délután lezuhant az Ebrahim Raiszi iráni elnököt szállító helikopter, a balesetet senki sem élte túl.
• Az elnökkel együtt utazott az ország külügyminisztere és egy tartományi kormányzó is.
• A balesetet valószínűleg a rossz időjárás okozta, de a CNN hadi elemzője szerint ehhez a helikopter – feltételezetten – rossz állapota is hozzájárulhatott.
• Az elnöki feladatokat 50 napig Mohammad Mokhber első alelnök veheti át, utána az ország törvényei szerint választásokat kell kiírni.

Ebrahim Raiszi iráni elnök Kelet-Azerbajdzsán tartományba utazott, hogy az azeri elnökkel közösen avasson fel egy duzzasztógátat az Arasz folyón – írja a Telex. A visszaúton, vasárnap délután azonban Raiszi helikoptere lezuhant, a balesetet senki sem élte túl.

A helikopter roncsait még aznap éjjel megtalálták. Hétfőn reggel, a helyszín átvizsgálása után pedig Irán hivatalosan is bejelentette, hogy Ebrahim Raiszi elnök és nyolc útitársa – köztük az ország külügyminisztere és egy tartományi kormányzó – mind életüket vesztették a balesetben.

Az első információk szerint a becsapódás előtt a helikopter rossz időjárási körülmények között, sűrű ködben repült egy hegyvidék fölött, Irán észak-nyugati részén. Cedric Leighton, a CNN hadi elemzője, az amerikai légierő nyugdíjas tábornoka szerint azonban más tényezők is szerepet játszhattak a balesetben. Leighton úgy gondolja, hogy Raiszi elnök helikoptere egy Bell 212 volt, melyhez az Iránt súlytó szankciók miatt nehéz lehetett pótalkatrészeket beszerezni.

A Bell 212 egy amerikai-kanadai közepes méretű helikopter, melyet 1968 és 1998 között, 30 évig gyártottak. A járműben maximum 14 utas és egy pilóta utazhat, az önsúlya pedig 2962 kilogramm. Ebben a helikopterben alkalmazták először a Pratt & Whitney Canada PT6T Twin-Pac nevű 1800 lóerős hajtóművet, mely két gázturbinát tartalmaz. A rendszer különlegessége, hogy a helikopter akkor is röpképes marad, ha az egyik gázturbina meghibásodik.

Ebrahim Raiszi iráni elnök ellentmondásos személyiség volt. Az Index azt írja, Husszein-Ali Montazeri, az iszlám demokrácia szószólója szerint Raiszi is részt vett abban az 1988-as, államilag támogatott kivégzéssorozatban, melyben mindenféle bírósági tárgyalás nélkül politikai foglyok ezreit ölték meg Irán legfelsőbb vezetőjének utasítására. Raiszi pályája ezután sem volt mentes az ellentmondásoktól: bár 2021-ben magabiztosan nyerte a választást, a megfigyelők többsége szerint ehhez választási csalás kellett. Raiszi elnökként keményvonalas konzervatív politikát folytatott. Támogatta a nemi szegregációt, az egyetemek iszlamizációját, valamint az internet és a nyugati kultúra cenzúrázását is.

Az elnöki feladatokat 50 napig Mohammad Mokhber első alelnök veheti át, utána az ország törvényei szerint választásokat kell kiírni.