Agresszív sofőrök, gyorshajtók, kézzel telefonálók. Kik a legveszélyesebbek az utakon?
- Amerikai mintára elkészült a magyar közlekedési kultúráról szóló felmérés.
- Mindösszesen a válaszadók öt százaléka minősítette a közlekedési kultúrát rossznak, katasztrofálisnak.
- A legtöbben gyorshajtókkal, agresszív sofőrökkel és "kézzel telefonálókkal" találkoztak az elmúlt három hónapban.
Az AAA Foundation for Traffic Safety Egyesület több mint egy évtizede méri a közlekedési kultúrát és annak változásait az Egyesült Államokban. Felméréseik alapján határozzák meg az úgynevezett Traffic Safety Culture Indexet, az amerikai közlekedésbiztonsági kultúra mérőszámát. A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) 2024-ben kísérletet tett az index adaptálására. Nem mechanikus átvételről van szó, a közlekedési szokások, hagyományok és a kulturális különbségek miatt Magyarországon nem is lehetne alkalmazni az amerikai eljárást - írja a Közlekedésbiztonság szakportál, amely egyben ismerteti az eredményeket is.
Dr. Szabó Andrea PhD, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az adaptációt végző csoport vezető kutatója szerint már csak a magyar társadalomnak az amerikaitól eltérő önreflexiói miatt sem. Az amerikai közlekedők többségével ellentétben a magyarok nem, vagy csak nehezen ismerik el a hibáikat, és még kevésbé beszélnek róla idegeneknek -mondta a kutató.
A Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index elkészítéséhez két kérdéssorban 11 kockázatos közúti közlekedési magatartásról kérdezték telefonon a magyar társadalom 18 év feletti korosztályait, kor, nem, településtípus szerint lefedő reprezentatív felmérés keretében.
A kutatás keretében kérdéseket tettek fel a hazai közlekedési kultúráról és a közlekedésbiztonságról is. Például, hogy a válaszadók mennyire tartják szabálykövetőnek önmagukat és más közlekedőket.
Az eredmény cáfolta közlekedéssel kapcsolatos sztereotípiákat, így azt is, hogy a hazai közlekedés „borzasztó”, „elképesztő”, „kibírhatatlan” és „tarthatatlan” volna.
A kutatásban megkérdezetteknek több mint negyedének kifejezetten kellemes élményei vannak a közlekedéssel kapcsolatban.
Mindösszesen a válaszadók öt százaléka minősítette azt rossznak, katasztrofálisnak.
Arra a kérdésre, hogy mennyire közlekednek kulturáltan és szabálykövetően a közlekedés szereplői, a legmagasabb pontszámot a válaszadók önmaguknak adták. Mindenki úgy ítélte meg, ő épp olyan kulturált, mint amilyen szabálykövető. Másoknál már olykor jelentős eltérés mutatkozott a közlekedési kultúra és a szabálykövetés között. Legkisebb pontszámot a kerékpárosok kapták mind a közlekedésük kulturáltságára, mind a szabálykövetésükre. Minimális különbséggel követték őket a motorosok, őket pedig a harmadik legkevésbé kulturáltan és szabálykövetően közlekedő csoport, a gyalogosok. Náluk kulturáltabban és szabályosabban közlekedőknek tartották a válaszadók a gépjárművezetőket és a közösségi közlekedés utasait.
A válaszadók szerint a következőket tartják legveszélyesebb közlekedési magatartási formának ( (0-100 pont közötti skálán előbbi a legveszélytelenebb, utóbbi pedig a legveszélyesebb):
- Bódult vezetés (98)
- A vezetés közbeni „mobilozik” (96)
- Ittas vezetés (95)
- Nem ad elsőbbséget a gyalogosoknak (94)
- Nem ad elsőbbséget kereszteződésben másoknak (94)
- Piroson áthajt (93)
- Kézben tartott mobilon beszél (91)
- Nem kapcsolja be a biztonsági övét (80)
- Túllépi a megengedett sebességet (80)
- Kihangosított telefonon beszél vezetés közben (43)
Amikor a kutatók megkérdezték, hogy a felsorolt veszélyes közlekedési magatartások közül melyekkel találkoztak a válaszadók „az elmúlt három hónapban”, a legtöbben
- Gyorshajtókkal (60)
- Kézben tartott mobiltelefont használókkal (51)
- Agresszív vezetőkkel (48)
- Vezetés közben kihangosított telefonon beszélgetőkkel (45)
- Másoknak elsőbbsége nem adókkal (43)
válaszokat adták.
A kutatókat nem lepte meg, hogy a legtöbb esetben jelentős különbséget mértek aközött, hogy mit tartanak a közlekedők veszélyesnek és hogy mely jelenségekkel találkoztak az utakon. Hisz egy agresszíven vezető, gyakran és veszélyesen sávot váltó sofőrről szonda vagy kábítószer-gyorsteszt használata nélkül, pusztán a viselkedése alapján (főleg, ha egy másik, mozgó autóban ül) nem lehet eldönteni, hogy drogok vagy alkohol hatása alatt áll vagy a személyiségéből adódóan vezet agresszíven, esetleg más oka van rá.
A megkérdezettek válaszai alapján összeállított Közlekedésbiztonsági és közlekedési kultúra index azonban azt mutatja, hogy Magyarországon az agresszív magatartás okozhatja a legnagyobb problémát a közutakon. Ezeket tartják a legveszélyesebbnek. Ettől alig marad el az önveszélyes vezetés, azaz az övhasználat mellőzése.
Dr. Szabó Andrea szerint az index arra is felhívja a figyelmet, hogy a közlekedési kultúra tartós fejlesztése nélkül a közlekedés biztonsága is csak ad hoc jelleggel, kampányszerűen javulhat. Magyarországon a közlekedés biztonságát és a közlekedés kultúráját úgy lehet a leginkább javítani, ha arra a két területre koncentrálunk – az agresszív és az önveszélyes vezetési módokra, azok csökkentésére – amelyeket a közlekedők maguk is a legveszélyesebbnek ítélnek és amelyekkel a leggyakrabban találkoznak az utakon.
A teljes cikket itt lehet elolvasni.
