Így bőszítették fel a többieket a kínai gyártók

• A kínai villanyautók exportáradata nem csupán az Európai Uniót és az Egyesült Államokat idegesíti, hanem minden olyan országot, ahol autó-összeszerelő üzemek vannak. Ezeket ugyanis bezárás fenyegeti.
• Mik a kínai stratégia hibái? 

Bár a kínai villanyautókra vonatkozó büntetővámokat az Európai Unió döntéshozói a kritikák ellenére elfogadták, még további egyeztetések jöhetnek, amelyek módosíthatják az eredeti tervet. Közben pedig sorra érkeznek a különböző kommentárok. 

Az egyik legmértékadóbbnak tartott gazdasági lap, a Wall Street Journal cikkében azt vizsgálta, hogyan borították ki a kínaiak a többieket.  

Finoman szólva nem nevezhető precíz, elegáns gazdaságpolitikai beavatkozásnak az a módszer, ahogy a pekingi kormány támogatja az elektromos autók gyártását - írja a lap, amely több adatot idéz. 

2021-ben a világon gyártott akkumulátoros elektromos autók és konnektorból tölthető hibridek nagyjából fele készült Kínában, míg a másik fele a világ összes többi országában. Ez két év alatt, 2023-ra kétharmados arányra ment fel. A világon 13,8 millió villanyautót és tölthető hibridet adtak el, ezek közül 9,1 milliót gyártottak Kínában.

Az idei év arról szólt, hogy kapacitásfelesleg alakult ki az elektromos autókat gyártó kínai üzemekben. A hazai piacon lassult a kereslet, ami azzal jár, hogy külföldön kell gazdát keresni a kínai villanyautóknak, hogy a cégek ne maradjanak bevétel nélkül. Ennek eredménye az agresszív export megjelenése a világpiacon.

Csak úgy belemennek? 

Feltehető a kérdés, hogy vajon a pekingi vezetés és a kormány tanácsadói komolyan gondolták-e, hogy ezt csak úgy le fogja nyelni a világ többi országa. Nem csupán azok, amelyek nemzeti autómárkait fenyegeti ez a korlátlannak látszó nyomulás, hanem azok is, amelyekben csak összeszerelő üzemek működnek. Ezeket is be lehet ugyanis zárni, ha kínai elektromos autók veszik át az ezekben készülő autók helyét.

Az Egyesült Államok 100 százalékos és az EU maximum 35 százalékos büntetővámja – ami megfejeli a 10 százalékos alaptarifát – egy dolog. Ezek saját autómárkáikat védik. Brazília azonban csak összeszerelő üzemei miatt idegeskedik, ezért júliusban 10-ről 18 százalékra emelte az elektromos autók beviteli vámját, amit 2026 júliusától 35 százalékra visz fel.

Törökország 40 százalékos büntetővámmal sújtja a Kínából importált villanyautókat július óta. Kanadában 100 százalékos tarifa lépett életbe október elsejétől. A WSJ cikke szerint Brazília jó példa arra, hogy a magasabb vám nyomán visszaesett a kínai villanyautó-import, miközben Mexikóban továbbra is növekszik a behozatal. A gazdasági lap szerint az ázsiai ország autógyártói próbálnak külföldi gyártóbázisokat kiépíteni, hogy megkerüljék a büntetővámokat. Példának a BYD Törökországban épülő évi 150 ezer autó gyártására tervezett üzemét említette, ami 2026-tól kezdheti meg működését. Említhette volna a kínai cég szegedi beruházását is.