Mivel szeretem a szokatlan - kretén - autókat, ezért nem meglepő ha közel áll a szívemhez a Renault Espace F1. A neve takarja, hogy mi is ez pontosan: egy Espace családi egyterű Forma 1-es technikával. Az autó karosszériája nagyrészt a korabeli Espace-é, de belülről rendesen kibelezték. A hétüléses elrendezés helyett négy kagylóülés került az utastérbe, a hátsók között pedig kifejezetten látványos, ahogy világítanak a plafonra meredő tüték. A forma 1-es autóból származó 3,5 literes, V10-es ugyanis középre került, nem a motortérbe. Bár a versenyautóban korlátozták a teljesítményét, az Espace-ban nem kellett, így ott 800 lóerőt ad le a hátsó kerekekre. Az autó gyorsulása döbbenetes 2,8 másodperc, ami az építésekor, 1995-ben impozáns érték volt, főleg egy családi egyterűtől. A végsebessége valahol 312 km/h körül alakult, csak kellett egy sofőr, aki megfog egy ilyen formavilágú autót. Az egyetlen elkészült példány a Matra múzeumában pihen Párizstól odébb, ám az autószalon kedvéért most elhozták. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Nem vagyok benne biztos, hogy kell magyarázni, miért az Alfa Romeo 33 Stradale volt az egyik kedvencem az idei Párizsi Autószalonon. Nézz rá, megérted. A Carozzeria Touring Superleggera által megálmodott majd elkészített kaszni az autóipari szobrászművészet létezésének újabb ékes példája. Nem csak az alap sziluett és az arányok adják, de részletbemenően is csábít a 33 Stradale. Alapjaiban ez egy Maserati MC20, így ugyanaz a 2,9 literes, turbós, V6-os dolgozik benne 621 lóerővel, de jelen esetben engem hamarabb fogott meg a máz, mint a piskóta. Mivel alig 33 darab készül az autóból és nem esik bele az 1-2 milliós autóvásárlási keretembe, valószínűleg sosem jutok a volánja mögé. Látni viszont élőben láthattam és nincs az a szuperül megkomponált fénykép, ami visszaadja, hogy mennyire gyönyörű ez az autó. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Vannak vad formatervek az autós világban, de az Alpine Alpenglow nekem valamiért kiemelkedik. Imponál, hogy egy alig néhány éve föld alól kihúzott márka ilyen rövid idő alatt leengedett egy ilyen atombombát. Ha pontos akarok lenni, akkor ez egy hidrogénbomba, hiszen az Alpenglow 3,5 literes, V6-os motorja hidrogén elégetésével épít fel 740 lóerőt. Bár ez egy standon álldogálva nem látszik, a puszta megjelenése is letaglózó volt számomra. Csak álltam előtte, merengtem és a szemeim úgy forogtak, mint a kaméleoné, nem is tudtam mit nézzek. Főleg a hátuljánál tudtam elveszni, az átlátszó szárny, a hirtelen elvágott, éles idomok és némi bepillantás a technika szoknyája alá izgalmassá teszik az autót. Elvileg először majd 2028-ban lép színpadra, addig csak nyers számok vannak és bizakodás, hogy működőképes a technológia. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Bár nagy számban jelentek meg, a kínai autós standok valahogy nem kötöttek le, egy példányon mégis megakadt a szemem. Nem is tudom, hogy a piros fényezés vagy a vad forma fogott meg jobban, de elkapott és odarángatott magához láthatatlan karjaival. Már a felfele nyíló ajtónál éreztem, hogy itt valami komoly sportautó volt a cél, a forma pedig abszolút emlékeztet a Ferrari megfejtéseire, bár nem mernék konkrét másolást kikiáltani. Később néztem csak utána, hogy a GAC Aion alá tartozó Hyptec SSR kapott el ilyen alattomos módon, ami igazából egy 1207 lóerős villanyautó. Ezen a ponton állt meg bennem egy pillanatra a levegő, hiszen ez még napjainkban is bődületes szám és akkor még ott van az 1230 Nm-es csúcsnyomaték, ami instant üt. Olyannyira gyorsan felépül, hogy az autó 2,3 másodperc alatt futja a 0-100-at, és ez még semmi! Van egy összkerekes Ultimate Track kivitele is, ami ugyanezt az intervallumot 1,9 másodperc alatt teljesíti, tehát joggal hívják elektromos szupersportautónak. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Alig két napja jöttem haza, de már most sokat foglalkoztunk a Párizsi Autószalonon kiállított új Twingóval. Egyszerűen nem lehet nem szeretni, hiszen olyan, mint az elődje. Lényegében ezért is szeretem annyira, mert önazonos maradt - legalábbis ezt ígérik. Praktikus, olcsó és kedves kisautó volt a maga idejében az első Twingo és az előadáson azt ígérték, hogy ez az új generáció sem lesz más, csak elektromos ligában. Ismét az a Renault célja, hogy minél szélesebb rétegek számára tegye elérhetővé az autózást, jelen esetben az elektromos autózást és én ezt csak támogatni tudom. Biztosan sok embernek megfelelő partner lesz és ha tudják tartani az ígéretüket a 20 000 eurós, cirka nyolcmillió forintos indulóárat illetően, akkor nem aggódok, ez is siker lesz. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Amikor lerántották a leplet az új Renault 4-esről, felcsillant a szemem. Szeretem a retró formavilágú modern autókat és ezt az új 4-es szerintem hozza. Nem gondoltam, hogy lehet hova fokozni, de rögtön ezen gondolatomat követően lerántották a leplet a Fl4wer Power koncepcióról is. Ez lényegében egy emelt, terepgumis 4, virágos beltérrel. Nem faragtak sokat az alapokon, éppen csak annyit, hogy számomra szuperkívánatossá váljon az amúgy is szerethető forma. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Nem titkolom elfogultságomat a Cadillac kapcsán, én szurkolok nekik, hogy sikeresen ellavírozzanak az egyre zsúfoltabb piacokon. Örömhír volt számomra, hogy Európában is terjeszkednének és amiatt sem csüggedek, hogy két a szívemhez nem olyan közel álló SUV-t hoztak első nekifutásra. Jobban örültem volna a CT5-V Blackwingnek vagy az álomszép Celestiq szedánnak, de két határozott első lépésnek a Lyriq és az Optiq is megteszi. Utóbbiból ráadásul elhoztak egy Arctic fantázianevű koncepcióautót is, ami lényegében az amúgy is bejövős formatervet fűszerezi meg egy kis off-road vonallal. Sok konkrétumot nem tudtam meg a koncepcióról, de ránéztem és bejött. Simán leálltam volna vele az emelt standról, ha hazajöjjek vele Párizsból. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Miközben rendszerint szisztematikusan gyepálom a mopedautókat, nagyon szeretem a Citroën Amit. Hogy fér össze ez a két dolog? A mopedautókat csak itthon gyepálom, hiszen ahol alkalmazkodott hozzájuk, vagy éppen velük együtt alakult ki a közlekedési kultúra, ott egy kifejezetten jó eszköznek tartom őket. Éppen emiatt szoktam örvendezni Olaszországban vagy Franciaországban, amikor boldogan suhan el mellettem egy Ami. Nem csak maga a formavilág és az elgondolás, de a jópofa részletei is tetszenek. Emellett nem volt nehéz észrevenni Párizsban az autószalonon, ahol a Citroën komplett tornyot emelt belőlük, miközben bemutatták a következő generációt is. A csúcs szerintem a torony alatt pihenő off-road verzió volt bütykös gumikkal és ajtók nélkül. Ha valamilyen nehezen járható nagyváros mellett laknék, akkor fixen lenne egy Ami a garázsomban és ha nem akarnak kiadni belőle ilyen off-road kivitelt, akkor majd megépítem magamnak. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Egyfelől szexi, másfelől azért is emelkedett ki számomra az ID.GTI Concept, mert körülötte a Volkswagen standja feledtébb szomorúan nézett ki. Mindenhol unásig ismételt formanyelv, nem túl jó elektromos autók és egy hétüléses ID.Buzz. Ezek közül toronymagasan kiemelkedett az ID.GTI és egy szösznyi reményt is elültetett bennem a Volkswagen jövőjével kapcsolatban. Nem új dologról van egyébként szó, már 2023 szeptemberében bemutatták a típust és azt ígérték, hogy a német márka olcsó villanyautójának, az ID. 2all-nak lesz a sportos testvére. Az alap sziluett, a fényszóró dizájn és a vad részletek mind képesek voltak kicsit megfogni, ezzel az ID.GTI Concept már előrébb van, mint az elmúlt időszak bármely Volkswagen modellje. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar

Vacilláltam azon, hogy felkerüljön-e erre a listára a Tesla Cybertruck. Nem tudom, hogy lenyűgözött vagy inkább csak megdöbbentett. Lehet rá mondani sokmindent, szerintem sem szép eszköz, mindemellett elismerem technológiai kvalitásait. De azt nem tudom eltagadni tőle, hogy élőben meghökkent a látványa. Már a puszta mérete is tiszteletet parancsol, az éleivel pedig akkor is vigyázni kell, ha az ember csak nézi. Egyszerűen semmihez sem fogható, nem képes befogadni az agyam azt, amit a szemem lát és a beltérben ez nekem mentális problémát is okozott, konkrétan szédültem a szokatlan formák alatt. Egyszerre lenyűgöz, megbotránkoztat, meghökkent és taszít, tehát végeredményben: minden elismerésem, Mr. Musk. Fotó: Sturcz Bertalan / Totalcar