Gyorshajtás: 100-szoros szorzó, akár 5 milliós bírság a visszaesőknél, azonnal levont büntetés és társai

• A gyorshajtás elleni harcról és a különböző megoldásokról beszélt dr. Major Róbert rendőr ezredes és tanszékvezető tanár a Közlekedésbiztonságnak. 
• A szakember a visszaeső gyorshajtók esetében nagyságrendekkel növelné a bírságot. A sokadik esetnél mondjuk a 100-szorosára. 

Kikényszeríthető-e az önkéntes szabálykövetés? Büntetésekkel és a pénztárcájukon keresztül rá lehet-e bírni felnőtt embereket a közlekedés írott és íratlan szabályainak tiszteletére? Egyebek mellett ezekről kérdezte a Közlekedésbiztonság szakportál dr. Major Róbert rendőr ezredest, egyetemi docenssel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének tanszékvezetőjét.

A szakember elmondta, hogy a modern pszichológia szerint nem elsősorban a büntetésekkel érhető el az önkéntes szabálykövetés. Nincsenek kétségei, a pszichológusok okkal és megalapozottan mondják, amit mondanak ez ügyben, és valószínűleg igazuk is van – mondta Major ezredes.

Major Róbert szerint ugyanakkor a felnőttek esetében a büntetés, mint a jogkövetésre kényszerítés és a jogsértések szankcionálásának eszköze nem mellőzhető. Nem hiszi, hogy a társadalom elfogadná, hogy a súlyos jogsértések következmények nélkül maradjanak.

A kriminológia Major Róbert szerint tanácstalan ez ügyben. Keresi a megoldást a hatékony és a társadalom számára is elfogadható módszert a jogkövetés kikényszerítésére. Még nem igazán talált rá.

Szabályszegés után azonnal jön a büntetés

Úgy látja, hogy a technika fejlődése – különösen a közlekedésben – mára lehetővé tette a szabályszegők kockázatának jelentős növelését. Beszélt arról, hogy ma már léteznek olyan rendszerek, és vannak országok, ahol alkalmazzák is azokat, amelyek a szabálysértés elkövetésétől számítva néhány percen belül már le is emelik a gépjármű tulajdonosának a számlájáról a bírságösszeget és e-mailben megküldik a határozatot, amiből az illető megtudhatja hol milyen szabálysértést követett el, vagy követtek el a nevén lévő autóval.

Az ilyen rendszerek alkalmazásakor nem is a bírság összege a lényeges, bár annak is lehet jelentősége. Sokkal inkább az, hogy alig néhány kilométert tesz meg a gépjárművezető a sebességmérő ponttól – legyen az fix sebességmérő hely vagy egy épp arra járőröző rendőrautó, amiben van sebességmérő technika – és már be is hajtották tőle a bírságot!

Amennyiben kellő sűrűséggel állítják fel a sebességmérőket, egy ilyen automatizált rendszer értelmetlenné, vagy legalábbis még a legtehetősebbek számára is igen drágává tenné a gyorshajtást.

A sebességmérők számának megsokszorozása persze pénzbe kerül. Más kérdés, hogy a balesetek számának csökkenésével mérséklődne a miattuk bekövetkező társadalmi kár, veszteség is, ami Magyarországon évente százmilliárdos nagyságrendű összegre rúg. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője az ellenőrző rendszer bővítése, azaz a gyorshajtók elbukási esélyének drasztikus megnövelése mellett a bírságok jelentős mértékű emelését is elkerülhetetlennek tartja.

Több gyorshajtás, sokszorozódó büntetés

Major ezredes egy progresszíven emelkedő rendszert tartana indokoltnak és igazságosnak is. Szerinte a gépjárművezetők többségét öt-hét évente bírságolják meg gyorshajtásért. Bár a sebességmérők számának növelése esetén vélhetően a két bírságolás közti idő csökkenne, a többségre szerinte akkor is az a jellemző, hogy alapjában véve szabálykövető. Náluk a mai bírságösszegek is elérik a kívánt célt, figyelmeztetik az alkalmi gyorshajtókat a szabályok betartására.

Sokkal szigorúbban kellene szerinte büntetni a visszaesőket és a sokszoros visszaesőket. A második, harmadik és a sokadik gyorshajtás esetén az alapbírság kétszerese, tízszerese, a százszorosa is lehetne a büntetés. A szakember két gyorshajtás között viszonylag hosszú és egyre növekvő megfigyelési időszakokat vennék figyelembe a bírság mértékének meghatározásakor.

Major Róbert szerint egy ilyen rendszer megértően kezelné azoknak a botlásait, akik ötévente egyszer lépik túl a sebességhatárt - mondta az ezredes, ugyanakkor keményen és egyre keményebben büntetné azokat, akik úgymond sportot űznek a gyorshajtásból.

Az NKE tanszékvezetője az nagyon erős autókról azt mondta, fontos lenne, ha vezetési gyakorlathoz, esetleg külön vizsgához kötnék bizonyos teljesítmény felett a járművek vezetését.

Hogy ezt mit jelenten a gyakorlatban?

Azt már mi tesszük hozzá, hogy egy esetleges százszoros szorzó esetében 5 millió forint lenne a büntetés, ami a jelenlegi 468 ezres plafon bő tízszerese.

Ráadásul ennyiből már egész jó használt autókat lehetne venni.