Itt az Aston Martin 1079 lóerős hibrid szörnyetege, a Valhalla
- 1079 lóerős, 1100 Nm nyomatékot tudó szupersportautót mutatott az Aston Martin.
- A Vallhallában egy biturbó V8-as benzinmotor és három villanymotor dolgozik.
- 2,5 másodperc alatt futja a 0-100-as sprintet és 350 km/h a vége.
- Nyolcgangos DCT váltója van és a belsőégésű motor csak hátul hajt, két villanymotor pedig elöl.
- Aktív aerodinamikát kapott a karosszéria, amivel akár fékezni is tud.
- Független felfüggesztése van adaptív csillapítással és elöl nyomórudas rendszerrel.
- A beltérben remek az anyaghasználat, de érezni, hogy inkább versenyautó.
Nagyjából öt évvel ezelőtt mutatták meg először az Aston Martin Valhallát megelőző koncepcióautót, majd két évvel ezelőtt a gyártáskész változatot is láthattuk. Most jutottunk el oda, hogy hivatalosan is bemutatták a brit gyártó legújabb szupersportautóját, ami olyan modellek konkurense lesz, mint a Lamborghini Revuelto vagy a Ferrari SF90 Stradale.
Ebben a ligában nem csak modern technikára van szükség, hanem megdöbbentő katalógusadatokra is, ezt pedig a Valhalla tudja. A hajtás alapját egy mercedes-származék, négyliteres, V8-as, bitrubó motor adja, amit rendesen átépítettek még más Aston modellekhez képest is. Szárazkarteres kenési rendszert, 180 fokos ékelésű flat-plane főtengelyt, módosított vezérlést, más leömlőket és nagyobb turbókat kapott, így a teljesítménye 828 lóerőre emelkedett.
A belsőégésű motor mellé három villanymotort kapott a hajtáslánc: ezek közül egy a váltóharangban, kettő pedig az első tengelyen van. Ezek további 251 lóerőt adnak hozzá a hajtáslánchoz, így végül a Valhalla 1079 lóerőt és 1100 Nm nyomatékot produkál, amivel 2,5 másodperc alatt futja a 0-100-as sprintet, miközben a végsebessége 350 km/h körül alakul. A hajtást egy teljesen új, nyolcsebességes DCT váltó viszi a hátsó kerekekre, az elsőket csak a villanymotorok hajtják. Mivel nincs fizikai kapcsolat a tengelyek között, ezért tudnak játszani a nyomatékelosztással. Emellett a Vallhallában hátul van egy elektronikusan vezérelt sperrdiffi, elöl pedig a kerekenként elhelyezett egy villanymotor tudja ugyanezt a hatást szimulálni.
Az elektromos rendszerrel az autó elméletileg 14 kilométer megtételére képes tisztán elektromos hajtással (legfeljebb 140 km/h-ig), mégsem ezen van a hangsúly. A villanymotorok nem csak a maximális teljesítmény leadásában asszisztálnak, de segítik a belsőégésű motort, amíg abban felépül a kellő töltőnyomás, így nincs turbólyuk. Ez csak egy eleme az egész autót körbehálózó Integrated Vehicle Dynamics Controll (IVC) rendszernek, ami a fékektől, a motoron és a futóművön keresztül a kormányzásig mindenbe beleszól és segít optimális beállítást találni a fő komponenseknek.
Az autó szerkezetének az alapját egy karbon monocoque váz adja, erre csavaroztak fel elöl és hátul is egy-egy alumínium segédkeretet. Ezekhez csatlakozik a független futóműrendszer, amit elöl nyomórudas csillapítással egészítettek ki – hátul hagyományos a felépítése. Mindenhol adaptív Bilstein DTX csillapítás dolgozik a stabilabb futás érdekében, illetve hatalmas karbon-kerámia fékeket szereltek az autó kerekei alá – elöl 410, hátul 290 milliméteres tárcsák vannak. Nem csak a futóműnél és a hajtásnál foglalkoztak a stabilitással, de az autó aktív aerodinamikai elemeket kapott. Ezekkel az idomokkal 240 km/h-s sebességnél 600 kg leszorítóerőt képes generálni amellett, hogy akár légfékgént is tudja alkalmazni őket.
Az autó beltere az Aston Martinhoz hűen a lehető legjobb anyagokból készül és különös figyelmet fordítanak a személyre-szabhatóságra. Emellett viszont látszik rajta, hogy inkább versenyautó, mint sem kényelmes közlekedési eszköz a mindennapokra. Látványos elem az alul és felül is lapolt kormány, illetve az egy szénszálas elemből készült kagylósított ülések is.
A Valhalla elképesztő technikai ínyencségeket sorakoztat fel, de egyelőre nem tudni, hogy mennyi pénzért – a márkát ismerve nem lesz olcsó. Annyit elárultak, hogy a gyártás 2025 második negyedévében fog elindulni és globálisan mindössze 999 darabot építenek majd.
Forrás: Aston Martin