Ha ilyen marad a kereslet, a Volkswagen és az Audi is maradhat a belső égésű motoroknál

• Visszaesést produkált az európai elektromos autó-piac.
• A Volkswagen és az Audi elektromos autó is gyengén teljesítenek.
• Újratervez a két márka.
• A Bugattinál a Porsche és a Rimac érte el, hogy ne kelljen elektromos autót építeniük.
• Egyelőre bizonytalan a piac, az EU 2035-ös tilalma sürgeti a gyártókat.

A Volkswagen és az Audi azt tervezte, hogy 2033-tól már csak elektromos autókat gyárt majd, ezzel megelőzve az EU tervét, miszerint 2035-től nem is forgalmazhatnának mást Európában. Amíg a piac ennek megfelelően fejlődött, ez a terv tarthatónak tűnt, azonban az elmúlt időszakban tapasztalható visszaesés újratervezésre kényszerítheti a két német gyártót a Handelsblatt nevű lap értesülései szerint. Március első felében születhet döntés arról, hogy a Volkswagen a teljes konszernen belül erőforrást csoportosít át az elektromos hajtásláncok fejlesztésétől a belső égésű motorokéhoz.

Egy korábbi interjújában az Audi vezérigazgatója, Gernot Döllner elismerte, hogy ma már rugalmasabban állnak az elektromos átállás kérdésköréhez. Vele együtt a VW műszaki fejlesztésekért felelés vezetője, Kai Grünitz elmondta, hogy szerinte elképzelhető a nyolcadik és a kilencedik generációs Golf párhuzamos gyártása. Szerinte szükség lesz egy belső égésű motoros modellre, ami a következő évtized közepéig kitart, de ettől függetlenül a már teljesen elektromos kilencedig generáció a 2020-as évek végén piacra lép.

Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének legújabb felmérése szerint 2024-ben az elektromos autók piaci részesedése egy százalékkal csökkent, jelenleg 13,6 százalékon áll. Ezzel együtt a Volkswagen elektromos autó eladásai 2,7 az Audié 7,8 százalékkal estek vissza 2023-hoz képest, míg a teljes konszernben 3,4 százalékos zsugorodás volt megfigyelhető. A piaci tendenciák alapján indokolt lenne a Volkswagen csoport részéről egy újratervezés, viszont ez azt jelentené, hogy az összes többi márkát is (Skoda, Cupra, Seat) magukkal húzzák.

Van olyan márka ami magától döntött úgy, hogy átalakítja a stratégiáját: a Porsche nemrég arról számolt be, hogy leépítéseket tervez, miután elektromos modelljei nem mennek annyira jól, mint várták. A Bentley már idén bemutatta volna első elektromos autóját, de úgy döntöttek, hogy 2026-ra halasztják a projektet, míg a 2030-ra tervezett teljes elektromos átállást 2035-re tolják. A Lamborghininél szintén halasztást terveznek és a 2028-ra ígért elektromos Lanzadort inkább 2029-re kalkulálják. Szintén csúszik az Urus második generációja – ami teljesen elektromos lesz – azonban a V12-es Revueltóra és a V8-as Temerarióra még 2030 után is számíthatunk.

Különös helyzetben volt nemrég a Bugatti, ami a Chiron kifuttatása után elektromos hipersportautót dobott volna piacra az anyavállalat (Volkswagen) utasítására. Miután a Porsche és a Rimac bevásárolta magát a francia hipersportautó-gyártóba, elrántották a kormányt és inkább egy hibrid fejlesztését helyezték előtérbe. Nem sokkal később megszületett a Tourbillon, amiben egy V16-os turbómotor és három villanymotor dolgozik egyszerre egy plug-in hibrid hajtásláncban.

A fenti példákból az látszik, hogy az autógyártók alkalmazkodva a kereslethez inkább foglalkoznának a belsőégésű motorok és a hibrid rendszerek fejlesztésével. Kérdés, hogy lesz-e erre lehetőségük amellett, hogy az EU szigorúan ragaszkodik a 2035-ös tervéhez. Az egyetlen kiutat a szintetikus üzemanyagok jelenthetik, amik végül megmentették az Unió tervezetét több ország határozott vétójától.

Forrás: Motor1