A Pinifarina 75. születésnapja alkalmából készült a Genfben
bemutatott tanulmányautó, amely az olasz sportkocsigyártás aranykorát
hivatott felidézni. Már a tanulmány neve is az 50-es éveket idézi: a
birdcage, azaz madárkalitka gúnynevet egy régi Maserati versenyautó, a
Tipo 63-as viseli a szélvédő mögül kikandikáló vázcsövei miatt.
A Pininfarina tanulmányán persze hiába is keresnénk kilógó
vázcsöveket: a név inkább egyfajta utalás, a műanyag burkolat alatt
pedig napjaink leggyorsabb utcai Maseratijának, az
MC12 -esnek a szénszálas vázát találjuk. Az autó formája a Maserati
orrdísszel és a kerekek felett a karosszéria síkjából magasan
kidomborodó sárvédőkkel ugyan eszünkbe juttathatja a régi Maserati
versenyautókat, de az autó orráig nyúló üvegbuborék és az autó aljának
leszorítóerőt termelő diffúzoros kialakítása inkább a modern
versenygépeket idézi. A régi Tipo 63
Birdcage szellemét persze meg kellett idézni valahogy, hogy a
névazonosság helyénvalónak tűnjön, így az üvegbuborék alatt van egy
csövekből összeállított tartókeret, amire a kormányt és az átlátszó, a
sofőr látóterét szinte teljes egészében kitöltő Head Up Display
rendszerű műszerfalat függesztették.
Sajnos a Pininfarina Birdcage 75th egész biztosan egyedi tanulmány marad, és ez nemcsak a forma furcsasága vagy az alkalmazott technológia magas költségei miatt biztos, hanem azért is, mert az alapjául szolgáló Maserati MC12-esből mindössze 25 példány létezik, és nem is készül több.
