Németország és Franciaország után jelenleg Spanyolország Európa
harmadik legnagyobb autógyártója, mivel számos gyár telepített
összeszerelő üzemet a déli országba. Korábban a spanyol munkaerőt
minőségi munkája és az alacsony bérek miatt favorizálták a gyártók, de
az utóbbi években végbement politikai és gazdasági változások miatt
mára alaposan átrendeződött az európai munkaerőpiac: míg
egy spanyol munkás óránként 17 eurót keres, kelet-európai kollégái
akár 3-4 eurós órabérért is ellátják ugyanazt a feladatot, ezért az
idetelepült cégek nagy része már fontolgatja, hogy mely más tájakra
helyezzék át a gyártást.
Jó példa a jelenleg még Valenciában készülő Ford Ka, melynek
következő generációjáról már lehet tudni, hogy a Fiattal közösen,
Lengyelországban fogják összeszerelni. Jelenleg a Mazda2-t is
Valenciában gyártják, de utódja már valahol Ázsiában készül majd. A
General Motors az Opel Meriva utódjánál még lehet, hogy kitart Zaragoza
mellett, de a lengyel gliwicei gyárat is fontolóra vették. A Renault és
a Volkswagen is új helyet keres az itt épülő Modus és Polo modelleknek,
de a spanyolok számára legkellemetlenebb az lehet, hogy a
Volkswagen-csoporthoz tartozó Seat belföldi termelését is csökkentik.
Javier Echeverria, a madridi Arthur D Little tanácsadó cég
vezetője így foglalta össze a spanyol autógyártás problémáit:
Spanyolország veszélyes helyzetben van, mivel a kelet-európai
országokban az itteni munkabér negyedéért dolgoznak a munkások.
Modernebbek az ott épült gyárak, közelebb vannak a fontos piacokhoz, és
dinamikusabban fejlődő piacokon találhatók.