A legkisebb Mercedes szedán nem tartogat nagy meglepetéseket, bár alig emlékeztet közvetlen elődjére. Az új C osztály egy-két éve forradalminak látszott volna a többi Mercedes mellett, de most inkább csak a nagyobb típusok árnyékának tűnik.
A formaterv tele van ismerős részletekkel. Első pillantásra feltűnik, hogy ugyanazok tervezték, akik a CL és az S osztályt. Ez azonban nem fantáziátlanság a Mercedes részéről, hanem jól bevált stratégia, hiszen az előző C osztály is az S osztály kicsinyített másának látszott, és nem is okozott csalódást, hat éves pályafutása alatt bő kétmillió példányt sikerült eladni belőle. De nem csak ezért nehezen megfogható az új C karaktere, a tervezők ugyanis kétféle hűtőrácsot is terveztek hozzá. Az Elegance és a Classic felszereltséghez a klasszikus krómozott hűtőrács jár, míg az Avantgarde a sportosabb Mercedesek arcát viseli, a három részre osztott hűtőnyílást hatalmas háromágú csillaggal a közepén.
Az elődmodellhez képest az autó karaktere jóval dinamikusabbnak tűnik, masszív sárvédő-szélesítéseinek és lendületes ívű övvonalának köszönhetően. Azonban ez sem az autó egyéniségét hangsúlyozza, hiszen az utóbbi egy-két évben a nagyobb Mercedesek is hasonló átalakuláson mentek át. Ugyanakkor ennek a stílusváltásnak köszönhető, hogy az új C osztály vetélytársai, a 3-as BMW, a Lexus IS és az Audi A4-es mellett nem látszik ultrakonzervatív kövületnek, ahogy az elődje.
A Mercedes kínálatának új alapköve természetesen nagyobb lett, mint közvetlen elődje, bár ez manapság szinte minden új autó esetében így van. A hossza 4,581 méter, azaz 55 milliméterrel nőtt meg, a szélessége 1,77 méter, azaz 42 mm-rel lett nagyobb, 2,76 méteres tengelytávja pedig 45 mm-rel hosszabb, mint az előző C osztályé. Mindez a belső térben is érezhetően nagyobb teret eredményez, bár a Mercedes sajtóanyaga elsősorban a passzív biztonság javulását hangsúlyozza. A hossznövekedés egy része ugyanis a megnyújtott első energiaelnyelő zónának köszönhető.
Biztonsági felszerelései közül az új típus többet is az S osztálytól örökölt, így az új típusban is megtaláljuk a Pre-Safe rendszert, amely a baleset bekövetkezte előtt megfeszíti a biztonsági öveket és előkészíti a légzsákokat. Légzsákból természetesen nincs hiány, hét van belőle már a legalacsonyabb felszereltségű változatokban is. A C osztályban nem találunk annyi műszaki újdonságot, mint a nagyobb Mercedesekben, inkább csak a nagyobb típusokban már bevált megoldásokkal találkozhatunk. Az Agility Control fantázianevű aktív lengéscsillapító-rendszer, az adaptív fékrendszer vagy az ötféle üzemmódot ismerő intelligens első fényszórók azért ma még nem számítanak hétköznapi megoldásoknak.
A lemezek alatt viszonylag keveset változott a C osztály, ami leginkább a motorválasztékon mérhető le. Az új típusba ugyanazok a négy- és hathengeres benzin- és dízelmotorok kerültek, amelyekkel az elődmodellben is találkozhattunk, igaz, a négyhengereseken javítottak egy keveset a Mercedes mérnökei. A C 180 Kompressor és a C 200 Kompressor modellekbe a jól ismert 1,8 literes, négyhengeres motor került, az előbbibe a korábbi 143 helyett 156, az utóbbiba 164 helyett 184 lóerővel. A gyengébbik motor csúcsnyomatéka 220-ról 230 Nm-re, az erősebbé 250 Nm-re nőtt, ugyanakkor a fogyasztást is sikerült csökkenteni. A C180 0,3, a C200 0,5 literrel fogyaszt kevesebb benzint 100 km-en, mint közvetlen elődeik. Hasonló változtatásokon ment keresztül a C200 CDI és a C220 CDI is: a 2,2 literes turbódízel motor gyengébbik kivitele 122 helyett 136 lóerő leadására képes, az erősebbik teljesítménye pedig 150-ről 170 lóerőre növekedett. Ez utóbbi változat maximális nyomatéka ráadásul eléri a 400 Nm-t, és az átlagfogyasztása is mérséklődött, a gyáriak szerint 0,3 literrel 100 kilométeren.
A C 230 204, a C 280 231, a C 350 272 és a C 320 CDI 224 lóerős V6-os motorjait nemrég vezette be a Mercedes, így ezeken nem változtattak. Az összes motorváltozathoz hatsebességes váltó jár alapfelszereltségként, a C 350-est kivéve, amelybe a kiváló 7G-Tronic váltó kerül. A hétsebességes automata persze a többi modellváltozatba is bekerülhet, némi felár ellenében.