A kis német cég hagyományaihoz híven a General Motors egyik modelljére építette új luxusmodelljét. A Vero az Ausztráliában gyártott és forgalmazott Holden Statesman átdolgozott, az európai ízlésvilághoz igazított változata, amely a Bitter szándéka szerint az Audi A8-as és a BMW 7-es sorozat vetélytársa lehet.
A méretei meg is vannak hozzá, hogy a legnagyobb luxusmodellekkel versenyezzen. A hossza 5,2 méter, a tengelytávja pedig 3 méter körül van. A viszonylag egyszerű belső teret persze teljesen átalakítják, hogy megfeleljen a kategória elvárásainak. A felszereltség is meglehetősen igényes, minden Veróhoz jár navigációs rendszer, Bose hifi, teljes bőr kárpitozás és bixenon fényszórók. Egyedül a műszaki tartalom, és a kissé fantáziátlan forma emlékeztet az ausztrál, és ezen keresztül amerikai gyökerekre. A motortérbe a Holden Gen IV jelzésű hatliteres V8-asa kerül, amely közeli rokonságban áll a Chevrolet Corvette nyolchengeresével. Ez a motorváltozat azon kevésbé sportos karakterű, mint a Corvette LS2-ese: a teljesítménye 360 lóerő, maximális nyomatéka pedig 590 Nm. A Bitternél az autó megjelenésén is megpróbálták javítani, bár a szerkezeti szempontból lényeges elemekhez érthető módon nem nyúltak, így a tetővonal, az ajtók, az oldalsó karosszériaelemek változatlanok, csupán a motorháztető, a lámpák és a lökhárítók egyediek. Ezeken kívül csupán a felnigarnitúrát cserélték le saját 20 hüvelykes kerekeikre.
A Bitter persze nem álltatja magát azzal, hogy a nagy luxusautógyártók egyenlő ellenfele lehetne, erre megfelelő kapacitásuk sem volna, és a szükséges kereskedőhálózatuk sincsen meg hozzá. Inkább csak alternatívát kínálnak azon keveseknek, akik nem egy újabb Audit, Mercedest, BMW-t vagy Lexust szeretnének, hanem valami szokatlant, különlegeset. Ezt a hozzáállást tükrözi a Vero közel 122 ezer eurós ára, és az a tény is, hogy évente legfeljebb száz példányt szeretnének értékesíteni a típusból.
