Borzasztóan néz ki, de borzasztó gyors a legújabb brit sportkocsi, amelyet Londonban lepleznek le július végén.
A történet ismerős lehet: adott egy értékes tapasztalatokkal és jó kapcsolatokkal rendelkező mérnök, aki az alkalmazotti lét kényelmét feladva saját vállalkozásba fog. Hősünk, Ignacio Fernandez Rodriguez korábban a Prodrive-nál, illetve a Mitsubishi WRC csapatánál bizonyította rátermettségét, majd megalapította az IFR Automotive nevű vállalkozást, amely eleinte csak műszaki tanácsadással foglalkozott, ám nemrég hozzáfogott egy saját sportkocsi kifejlesztéséhez. Az Aspid - a név spanyolul áspiskígyót jelent - a Lotus Super Seven koncepciójának továbbgondolásából született: azokat a sportkocsi-rajongókat célozza, akik a Caterham típusait túl szellősnek, formájukat és műszaki tartalmukat túl ódivatúnak érzik.
A műszaki tartalom kétségtelenül vonzónak tűnik: az autó hosszú orrába egy kétliteres, négyhengeres motor kerül, amely alaphelyzetben 270, kompresszorral pedig 400 lóerős, így bőségesen elegendő, hogy a 700 kilogrammos, alumíniumból és szálerősítésű műanyagokból épített kocsitestnek szupersportkocsikat megszégyenítő dinamikát kölcsönözzön. Az erősebbik Aspid változat fajlagos teljesítménye 570 lóerő tonnánként, így egyáltalán nem meglepő, hogy a 100 km/h-s sebességet akár 2,8 másodperc alatt is elérheti, és 5,9 másodperccel a rajt után már 160 km/h-s sebességgel száguldhat. Az autó maximális sebessége valószínűleg meghaladná a 250 km/h-t, de az elektronikus korlátozás itt megállítja a gyorsulást. A szuperkönnyű kétüléses kanyarban és fékezésnél sem vall szégyent: akár 1,6g-s oldalgyorsulás mellett is képes csúszkálás nélkül tartani az ívet, és 100 km/h-ról 3 másodperc alatt fékezhető állóra. A vezethetőség megtartása érdekében a négyhengeres motort és a hatsebességes váltót önzáró differenciálmű követi a hajtásláncban, így a motor félelmetes teljesítménye viszonylag kiszámíthatóan vihető az útra.
Hasonló kunsztokra persze sok más Super Seven származék is képes, az Aspid viszont a kompromisszummentes menettulajdonságok mellé zárt vezetőfülkét kínál, ami egyáltalán nem hátrány a brit éghajlati adottságok mellett. A ki- és beszállást nem csak a Lamborghini stílusban előrefelé nyíló ajtók könnyítik meg, de a felhajtható tetőpanelek is. Mégsem vagyunk benne teljesen biztosak, hogy a 75 ezer fontos sportkocsi gyakori látvány lesz Nagy-Britannia útjain, vagy akár versenypályáin, az Aspid külseje ugyanis minimum megosztó. Nyilván lesz, akinek tetszik majd az ijesztő, vicsorgó űrlény-pofa, és az esetlen arányú farrész, de érzésünk szerint többen lesznek, akiknek nem, márpedig sportkocsit venni a világon mindenütt érzelmi kérdés, ahol a hajmeresztő menetdinamika csak egy a kötelező előfeltételek közül.
Mégis drukkolunk az Aspidnak, hogy túlélje az első néhány évet, míg Ignacio Fernandez Rodriguez nem talál egy ügyesebb formatervezőt, akivel széppé alakíttathatja a sportkocsit. Ha erre sor kerül, biztosan szerzünk valahogy egy tesztautót, amit többé vissza sem adunk.