Az autógyártók Európában is bajban vannak, így az Unió vezetése is valamiféle nagyszabású anyagi támogatás kiutalását fontolgatja. A szándék tehát megvan, arról azonban még folyik a vita, hogy milyen módszert válasszanak a pénz elosztására.
Természetesen felmerült a közvetlen segítségnyújtás ötlete is: ahogy az Egyesült Államok 25 milliárd dollárral támogatja saját autógyárait, az EU egyes vezetői is hajlamosnak mutatkoznak arra, hogy 40 milliárd eurót osszanak szét az európai gyártók között fejlesztési támogatás címén, kedvező kamatozású hitelek formájában. Ez azonban csak az egyik javaslat, mind közül a legegyszerűbb. Brit lapértesülések szerint sokkal többen támogatnak egy másik ötletet: eszerint az EU nem közvetlenül támogatná az autógyártókat, inkább a járműpark idős, nagy fogyasztású, illetve magas károsanyag-kibocsátású részének cseréjét igyekeznének ösztönözni, méghozzá oly módon, hogy a gyártók annál több támogatást kapnának, minél kisebb fogyasztású modellre sikerülne lecserélniük egy-egy öregebb járművet.
Nem tudni, hogy ezt pontosan hogyan képzelik megvalósítani, de annyi bizonyos, hogy a Nyugat-Európában futó járművek jelentős része is túl van a tervezett életciklusán: 36%-uk nyolc évnél idősebb, és még mindig nem ritkák a 15 éves járművek sem. A támogatás egyes feltételezések szerint francia mintára történik majd, azaz az alacsony fogyasztású és károsanyag-kibocsátású autók árát EU források felhasználásával mérsékelnék, míg a nagy fogyasztású modellekre többlet-adókat rónának ki, így ösztönözve a vásárlókat a takarékosabb járművek megvásárlására. Ezt egészítené ki valamiféle kedvezmény azok számára, akik régi járművüket cserélik le egy újabbra.
