2018.04.06. 06:09
Felemásak a balesetekről szóló tavalyi adatok. 16 489 személyi sérüléses baleset történt a hivatalos adatok szerint, ami közel 1 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a halálos áldozattal járó balesetek száma 1,6 százalékkal 574-re emelkedett, az elhunytak száma pedig 2,8 százalékkal 524-re nőtt.

Ennél sokkal több baleset történik országszerte, de nagy részüknél nincs sérülés, ezért ezek nem szerepelnek a hivatalos KSH-statisztikában. Sok karambol végződhet simán úgy, hogy az érintettek megegyeznek egymással, a biztosításon kívül, ez abban az esetben lehet megoldás, ha a kárt okozó autósnak emiatt jelentősen növekedne a kötelezőre fizetendő díja. Vannak persze a betétlapos balesetek, amelyekről pedig a jegybank vezet összesített statisztikát. (A legfrissebb adatok 2016-osak, de a tendenciák ezekből is jól láthatóak.)

Teljesítmény vs. károk

Bár nagyon sok dolog befolyásolja a kötelező biztosítások díját, az utak minősége, az autóállomány mérete és kora, a biztosítatlan autók aránya, a javítási és alkatrészköltségek, az egészségügyi és jogi kiadások mértéke. Na és persze a teljesítmény. Egy, a magyar autópiacon kedvelt autó, a Skoda Octavia két különböző teljesítményű, azonos felszereltségű verzióját hasonlítottuk össze. Az 1,2-es benzinmotorral szerelt 86 lóerős (63 kW) változatnál a legalacsonyabb éves díj, biztosítási adó nélkül 34 ezer forint. Míg a 150 lóerős (110 kW) 1,4-es benzines verzióra legkevesebb 40 ezer forintot kell fizetni, azaz közel 20 százalékkal többe kerül a kötelezője, mivel a nagyobb teljesítményt a biztosító magasabb kockázatúnak tartja. Nem véletlenül: a statisztikák szerint a nagyobb teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak kárt.

Az összes személyautóra kötött kötelezős szerződésre 2016-ban 3,6 százalékára jutott kár, leegyszerűsítve baleset. Érdekes azonban a teljesítményenkénti megoszlás. A 70 kilowattnál (95 LE) kisebb teljesítményű autóknál, amelyek az összes kötelező közel 60 százalékát adják, az úgynevezett kárgyakoriság az átlagtól elmarad. A 37 kilowatt (50 LE) alattiaknál 2,5 százalék, a 38-50 kilowattosoknál (50-68 LE) 3 százalék, az 51-70 kilowattosoknál pedig 3,34 százalék.

Ugyanakkor a 71-100 kilowattos (96-136 LE) autóknál már közel 4 százalékos az arány, a 101-180 kilowattosoknál (137 LE-245 LE) pedig 4,93 százalék. Igaz a 180 kilowatt feletti kategóriában visszaesik 4,4 százalékra, de az még mindig bőven az átlag felett van. Mindebből pedig az következik, hogy a nagyobb teljesítményű autók gyakrabban okoztak kötelezős kárt az utakon 2016-ban. Az összképhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a futásteljesítménytől is függ a kárgyakoriság, tehát, ha többet megy egy-egy autó, akkor értelemszerűen a kockázat is magasabb, de a jegybanki statisztikában a futásteljesíményt és a lóerőket is figyelembe vevő statisztika nincs.

Balesetek vs. lóerők

A leggyengébb autókkal okozott kár az átlag alatt marad, a nagyobb teljesítményűek viszont bőven felette vannak. A leggyakrabban a 101 kilowattnál erősebb autókkal okoztak kötelezős kárt 2016-ban.

 
 

A 71-100 kilowattos autóknál egyre rosszabb a károkozási mutató 2012 óta, ahogy az 51-70 kilowattosoknál is kedvezőtlen tendencia látható.


Forrás: MNB Megjegyzés: A kárgyakoriság az adott évben bejelentett károk, valamint az összes kötelezős szerződés hányadosát mutatja.

Egészen más lehet a jövő

Az is biztos, hogy a középtávon biztosan megváltozik a kötelezők piaca. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke egy 2016-ban publikált átfogó elemzésében (pdf) azt írta, hogy a közelekedési trendek és a vezetéstechnológia fejlődése “alapvető változást hozhat a kapcsolódó autóipar struktúrájában”.

Például a közösségi megoldások (carsharing, carpooling) terjedése a keresleti oldalra helyezhet nyomást, hiszen egyes tanulmányok szerint jóval kevesebben fognak autót birtokolni pár évtized múlva, mint ma. A biztonságtechnológiai fejlesztések - például a sáv- és távolságtartó automatika és automatikus parkolásasszisztens a kárgyakoriságot csökkentheti, ez pedig a kötelező biztosítások díjait is kedvezően befolyásolhatja. “Az önvezető (vezető nélküli) autók terjedése újraírhatja az egész autóbiztosítási piac működési modelljét. Extrém esetben a mai autóbiztosítások helyét jelentős részben az ipari termékfelelősség-biztosítások vehetik át” - áll az elemzésben.