A NAV rászállt az adócsaló nepperekre

2018.06.07. 16:53

Az akció április közepe óta tart, nemcsak autóvásárlók, de sok kereskedő is levelet kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A hivatal a feketén dolgozó autónepperekre és más adócsalókra utazik, de az ellenőrzés mindenkire kiterjedhet, akinek az utóbbi években bármilyen köze volt a zűrős, magyar használtautó-piachoz.

Legális autókereskedést működtetni még mindig sokkal macerásabb és költségesebb, mint kintről hozott használt autókat árulgatni a kert végéből, vállalkozói engedély, vagy bejegyzett cég nélkül. Az elmúlt években feltűnően sok hasonló esettel találkoztunk. Sok itthoni vevő a használt autó utolsó kinti tulajdonosának adataival félig kitöltött adásvételit kapott a neppertől, aki így semmilyen papíron nem szerepelt.

A rendszer azért működhet, mert sokan nem gondolják végig, hogy vevőként már a nulladik pillanatban kirúgják alóluk a széket, amikor aláíratnak velük a biankó adásvételi szerződést. Egy ilyen szerződésen sokszor nem szerepel az autó valódi vételára sem, és a fekete csatornán becsorgatott autók kilométer-számlálója szintén rengetegszer nincs köszönőviszonyban a valódi futásteljesítménnyel. Kinek jó ez? Kizárólag annak aki a vevőit akarja átverni, vagy nem akar adót és járulékokat fizetni.

Olvasónk három hete írt nekem, miután levelet kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. 2015-ben, egy magyar kereskedésben vásárolt kintről származó használt autót és ennek kapcsán kellett írásban nyilatkoznia.

Mivel a hivataltól kapott levélben személyes adatai is szerepeltek, csak a vásárlás menetét firtató, nyolc kérdésből álló szakaszt küldte el nekem, de ez is elég tanulságos. Mint látni fogják, a kérdéssor minden mozzanatra kitér a hirdetés felfedezésétől az autó Magyarországra kerülésének körülményein át, a vételár, illetve a forgalomba helyezés költségeinek kifizetéséig bezárólag. Íme a kérdések (kicsit lerövidítve):

1. Kitől, mikor, mennyiért vásárolta az autót? Hogyan került kapcsolatba az eladóval? (pl. ismerőse által, internetes hirdetés, stb...)? Melyik országban zajlott az adásvétel?

2. Adja meg a pontos címet, ahol megnézte az autót!

3. Mikor, milyen formában (készpénz, átutalás), kinek a részére (pl. közvetlenül az eladó részére, egyéb közvetítőnek) fizette ki az autó árát? Átutalás esetén kérem, részletezze, hogy mely bankszámlára utalta át a pénzt!

4. Az átadott összeg az autó árán kívül tartalmazott-e egyéb költséget, díjat, regisztrációs adót, közvetítői jutalékot? Ha igen, pontosan mekkora összegben? Milyen dokumentum készült az autóvásárlásról, illetve a pénz átadásáról? Az autó vásárlásával kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumokat (adásvételi szerződés, számla, átadás-átvételi elismervény) 8 munkanapon belül adja át a hatóságnak!

5. Ténylegesen hol írták alá az adásvételi szerződést? Kik voltak a szerződést aláíró tanúk? ( itt egy értelmetlen fordulat ): Amennyiben nem, nyilatkozzon, hogy amikor a vevő aláírta szerződést, azon szerepelt-e már az eladó aláírása? Hol írta alá a szerződést? Ki adta át a szerződést? 

6. Ki intézte az autó behozatalát? Megbízott-e valakit a vevő a regisztrációs eljárás lebonyolítására? Ha igen, adja meg az illető személyi adatait, illetve nyilatkozzon, hogy miként került kapcsolatba az illetővel, illetve ki ajánlotta őt!

7. Mennyit fizetett a regisztrációs eljárás lebonyolításáért és mikor, illetve milyen formában tette ezt? 

8. Az adásvétel lebonyolításához kiutazott-e a vevő személyesen egy másik országba? Ha igen, melyik országba? Ténylegesen ott vette-e át az autót? Ha igen, hogyan hozta haza? Ha szállítócéget vett igénybe, nevezze meg a céget és csatolja a szállítási dokumentumokat! 

Mint az a fenti összefoglalóból kiderül, a NAV-osok a kifárasztásos módszer levelező változatát alkalmazzák, hiszen a nyolc kérdésben ugyanazok az alapkérdések bukkannak fel újra és újra, vagyis kitől, mikor, mennyiért, hogyan vettünk külföldről származó használt autót és ezért mennyit fizettünk, illetve kinek adtuk át a pénzt

Miután átrágtam magam a kérdéssoron, írtam a NAV sajtóosztályának. A válasz szerint a hivatal április 16-óta egyedi kockázatelemzés alapján 1300 adózót, főként, autókereskedőket és alkatrészes cégeket vizsgál de ehhez a vizsgálathoz a vevőktől is kérdezniük kell. Szeretnék megfogni azokat a neppereket és forgalomba helyezéssel foglalkozó ügyintézőket, akik papíron nem csinálnak semmit, nem vesznek részt az ügyletben, láthatatlanul tevékenykednek. 

Hogy az autótulajdonosok közül hányan kaptak mostanában levelet a NAV-tól, azt kérdésemre nem árulták el, de annyi biztos, hogy a Datahouse szerint 2015. januártól tavaly december végéig több mint 400 ezer használt autót honosítottak Magyarországon. Az olvasó szerint a levél korábbi részében kitérnek arra, hogy azokat kérdezik meg akik ebben az időszakban vettek kinti autót.

Erős kételyeim vannak a módszer hatékonyságát illetően, azzal kapcsolatban pedig végképp, hogy a forgalomba helyezés után ki tartja meg évekig az autója származási papírjait, amikor ezekre forgalmi engedély és a törzskönyv birtokában semmi szüksége.  

A hivatal szerint az első körös vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az elévülési időn belül az előírtnál összesen nettó 63,3 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek be az érintett vállalkozók, ami 3400 adóvizsgálatra vetítve elég húzós összeg, átlagosan 18,6 millió forint. Emlékezzünk, itt nem csak kereskedőkről, de alkatrészes cégekről is szó lehet. 

Az adóhatóság válaszából kiderül még, hogy azért bíznak a kintről hozott autók itteni első gazdáitól szerzett információkban, mert ezek elvezethetnek azokhoz a nepperekhez, akik az országokon átívelő autóvásárlási ügyletekben hivatalosan nem bukkannak fel, miközben a teljes folyamatot ők bonyolítják.

A NAV szeretné látni, hogy milyen pénzek mozognak az importált használt autók piacán, ami teljesen elfogadható cél. Úgy gondolják, hogy az autóvásárlóktól gyűjtött nyilatkozatok elvezethetnek azokhoz, akik nem fizetnek áfát, jövedelemadót, környezetvédelmi termékdíjat és egyéb közterheket. 

Hangsúlyozzák, hogy nem büntetik meg azokat az autósokat, akik nem tudják elküldeni az adásvételi szerződés másolatát a válaszlevélben, hiszen semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy ezt meg kell tartani a vásárlás és a forgalomba helyezés után. A NAV kérdéseire ugyanakkor válaszolni kell, mert ennek elmulasztásáért eljárási bírságot fizettethetnek, ahogy a valótlan tartalmú nyilatkozatok miatt is.

Felmerült bennem a kérdés, hogy miért nem kérik el egyszerűen a szükséges dokumentumokat az okmányirodáktól, de erre az lehet a válasz, hogy sokszor kétféle adásvételi tartozik egyetlen autóhoz: egyet a hivataloknak mutogatnak a nepperek és egy másik kerül a vevőhöz. Az egyiken szerepel az autó ára, a másikon pedig csak a jó ismert "ár megyezés szerint" szófordulat, esetleg egy fiktív összeg.