Dr. Wéber elemez: Mexikói diagnózis
A világ legmagasabban fekvő versenypályájára látogatott a mezőny, a mexikói aszfaltcsík története sem mindennapi. Az igazi autóbolond helyiek Verstappen győzelmét láthatták, de hogy miként tudott nyerni a holland, azt most elemezzük.
Státusz:
18. futam, Mexikóvárosi Nagydíj, Mexikó
- Mexikó igazi autóbolond nemzet, ahol már az ötvenes években nagy lángon lobogott az autósport fáklyája az országot átszelő Carrera Panamericana következtében. A közúti száguldás azonban életveszélyes orosz rulett volt még profikkal a volánnál is, így kénytelenek voltak szofisztikáltabb megoldást találni. Mexikóváros F1-es pályáját 1958-59-ben építették fel, és Monza szolgált hozzá mintául, ami világosan kivehető, ha az ember a pályarajzokra tekint. A pályát gyakorlatilag a Rodriguez fivérek F1-es sikereinek reményében húzták fel, akik édesapja a mexikói elnök tanácsadója volt, és sikeresen lobbizott az ügy érdekében. A fiatalabbik, Ricardo már 18 évesen dobogós volt Le Mans-ban, 19 évesen a Ferrarinál debütált az F1-ben, mindjárt az első sorba kvalifikálva magát Monzában, amiért 1962-re gyári szerződést is kapott Enzo Ferraritól. Gyorsaságát csak vakmerősége múlta felül, amit még a hírhedten közömbös Ferrari is próbált visszafogni, de nem sok sikerrel: 1962 novemberében, a legelső Forma-1-es Mexikói Nagydíj edzésén halálos balesetet szenvedett. Bátyja, Pedro két futamgyőzelmet és hét dobogós helyezést szerzett a Forma-1-ben, és 1968-ban egy Ford GT40-nel győzött Le Mans-ban, ám ő is egy versenybalesetben hunyt el 1971-ben. A pályát nem sokkal később Autódromo Hermanos Rodriguezre keresztelték át.
- 2230 méteres tengerszint feletti magasságával a világ legmagasabban fekvő F1-es versenypályája, a jelenlegi naptárban a tornasorban mögötte jövő Red Bull Ring (785 m) és Interlagos (782 m) jóval alacsonyabban tanyázik, de még az abszolút lista második helyén álló dél-afrikai Kyalaminál (1532 m) is jelentősen magasabban található. A tengerszinthez képest 22%-kal ritkább levegő a szívómotoros korszakban jelentős teljesítménycsökkenéssel járt (-22%), ám a turbók ezt elméletben képesek kompenzálni. Gyakorlatban jelentős átprogramozást igényel a tengerszint környéki teljesítmény elérése, hiszen a többletterhelés az MGU-H működését és a gázpedál-reakciókat is megváltoztatja, a ritkább levegőben pedig a megnövekvő hűtési igény megoldása nem mindig működik kompromisszumok nélkül. Nem véletlenül volt ez a pálya eddig a Mercedes Achilles-sarka, a turbójuk kialakítása és a működési paraméterei nem passzoltak ezekhez a körülményekhez. A ritkább levegő egyúttal kisebb leszorítóerőt is jelent, így mindenki a maximális méretű szárnykonfigurációkkal érkezett, amivel így is 350 km/óra fölé jutottak a célegyenesben, mintha csak Monzában lenne a mezőny.
- Az edzéseken a papírforma érvényesült, vagyis Red Bull-előny rajzolódott ki, ráadásul egyre növekvő mértékben. Ennek ellenére az időmérőn a Mercedes visszajött a meccsbe, és Bottas tökéletes körével simán behúzták a pole-t, Hamilton pedig Verstappen Q3-as hibájának köszönhetően biztosította a Mercedes első sort. A hirtelen feltámadásra nem volt egyértelmű magyarázat, az azonban látható volt, hogy az egyre jobban felgumizódó pályán a Mercedesek tapadása rohamosan javult, míg a Red Bull egyensúlya kikerült a számukra optimális tartományból. Az előzmények alapján váratlan szerepcsere érdekes lehetőséget adott az ezüstnyilaknak a másnapi összejátszáshoz.
- Az összes pálya közül itt a leghosszabb az út a rajtvonaltól az első kanyarig (890 m), így egy jó rajt önmagában semmit nem dönt el, hiszen a szélárnyék segítségével simán támadó helyzetbe lehet kerülni hátulról az egyenes utolsó harmadára. A párban az élről induló csapattársak viszont valamennyire tudják szabályozni a mögöttük érkezők helyezkedését és tempóját, azonban ezúttal ez elmaradt. Pedig a rajtot jól kapták el mindketten, a két Red Bull viszont pillanatok alatt mögéjük került, ahogy a növekvő tempóval együtt a szélárnyék ereje is erősödött. Meglepetésre Bottas és Hamilton egymás felé húztak, így Verstappennek nyitva maradt a külső ív, ahol szépen fel is ért a Mercedesek mellé. A másik Red Bullban Perez viszont beszorult az összezáró Mercedesek mögött, és el is kellett emelnie a gázt az egyenesben, ami esélyt adott a mögötte érkező Ricciardónak.
- A féktávhoz érve Verstappen volt a legbátrabb, extrém mélyet fékezve használta ki a jobban tapadó külső ívet, amivel simán átvette a vezetést, igaz, a pálya legszéléig sodródott. A belülről, szűken forduló Hamilton csak mögé tudott zárni, a trió közepén lévő Bottas pedig azt az egy dolgot tehette, amit a szendvicsbe kerülő középső ilyenkor tehet: kihátrált az akcióból, hogy aláforduljon a szélesre csúszó kettősnek, ami a kombináció végén visszatámadási esélyt adott volna számára. Ilyen hármas kialakulása esetén a középső van vert helyzetben, mert nincs szabad mozgástere egyik irányban sem, onnan csak a másik kettő túlzott agresszivitását kihasználva lehet jól kijönni, leginkább kivárásra játszva.
- Bottas a Hamiltonhoz képest szélesebbről kezdett ívét be is tudta váltani egy normál kanyarcsúcspont-érintésre, és a belső kamerás felvételeken jól látni, hogy sokkal kedvezőbb helyzetből indíthatta volna a kombináció többi részét, azonban a Perez mellé jobbról beérkező Ricciardo kissé elmérte a saját féktávját, és eltalálta Bottas autójának jobb hátsó kerekét. Az eset egyértelmű volt, ennek ellenére még csak vizsgálat sem indult, pedig Bottas versenyét ez a manőver pecsételte meg, miközben Ricciardo nem is vele, hanem egy sorral hátrébb, Perezzel volt harcban. Ez nem volt más, mint egy sima felöklelés, amiben Ricciardo nem vette figyelembe az előtte haladók helyzetét.
- Az élre álló Verstappen simán elhúzott Hamiltontól, akinek egy idő után már Perezre kellett figyelnie, mert a szombati feltámadás ellenére a Mercedes sehol nem volt versenytempóban a Red Bullhoz képest. Verstappennek még arra is volt kapacitása, hogy a verseny vége felé a leggyorsabb körért kihozott Bottast lefülelje, szándékosan visszalassítva a pályán. Az első elengedés-visszaelőzés manővere bejött, azonban a Mercedes ismét kihozta a finnt, ezúttal addig várva vele a boksz előtt, hogy biztosan üres pályára érkezzen vissza. Bottas is résen volt egyébként, mert az utolsó köre előtt bevárta Russellt, hogy róla nyithassa a DRS-ét, további néhány tizedet nyerve az egyenesben. Persze enélkül is simán övé lett volna a leggyorsabb kör, amiért ugyan pontot nem kapott, de elvette azt Verstappentől, aki így 20 helyett csak 19 pontra növelte az előnyét Hamiltonnal szemben négy futammal a vége előtt.
Javaslat:
Kontroll: 1 hét múlva, Interlagosban