Már megint a finnek

A feladat idén sem volt egyszerűbb. Több, mint 1600 km volt a verseny hossza, 21 gyorsaságival, ami összesen 406 km eszeveszett száguldást jelent. Fogytak is a versenyzők rendesen, a 158 indulóból mindössze 79-en látták meg a céldobogót. A kiesettek között azért nem sok finn volt. Ez a nemzetiség fordul elő a verseny történetében a legtöbbször a dobogós helyezést elérőket tekintve.

Mindjárt a legelső gyorsaságin elköszönt a Mitsubishi király Tommi Makinen. A 8 kilométeres pályán neki elég volt a feléig eljutni, és az autó meg is állt. Na jó, előtte azért nekiment egy fának és eltörte az első felfüggesztést, így nem fogható az autóra, hogy nem sikerült Big Mak-nek megnyernie a 24. VB futamát, amivel sporttörténeti rekordot írhatott volna. A csapat szekerének tologatása a másik két pilótára, Loix-ra és az ideiglenesen szerződtetett Gardemeisterre maradt.

Loix rohant, ahogy csak bírt, erőfeszítése a 10. helyhez volt elég. Gardemeister azonban nem volt annyira hepi a hétvégén. Nem találta a hangsúlyt a számára ismeretlen autóval. Sziklának is ütközött mindjárt az első gyorson. Azért tovább tudott haladni, de nem sok sikerrel. Az utolsó napon feltornázta magát a 14.-ről a 11. helyre, aztán a legutolsó gyorsaságin pozdorjává törte az autót néhány ugratót követő bukfenc-sorozattal.

A Peugeot csapat azonban elégedett lehet a szerepléssel. 13 pontot szákoltak a hétvégi mutatvánnyal, a győztes Grönholm, és a negyedik helyen záró Rovanpera teljesítményének köszönhetően. Ezzel azonban még mindig csak a harmadik helyen állnak az éves összesítésben, de ki tudja, mit hoz a jövő. Tavaly a Peugeot öt versenyt nyert meg az utolsó hatból.

Az első gyorsaságitól kezdve a tavalyi fílinget idézte a Peugeot-k fölénye. Az autók ugyanis végre úgy gondolják, itt az ideje végig teljesíteni a versenyeket. Az első két helyen ők álltak, de az egész futam alatt a felfüggesztéssel bajlódó Rovanpera az utolsó szakaszon elvesztette az ezüstös helyet. A trió harmadik tagja, Auriol a 13. szakaszon a rossz gumiválasztással kapott hátránnyal a zsebében, egy hatalmas ugratás után mindent leszaggatott az autó aljáról, és kiesett.

A Subarusok vesszőfutása is a végéhez közeledik, legalábbis biztatóak a jelek. Iszonyatos tempóval autózva a második helyen zárt Richard Burns. Már az első nap is kihajtotta a kék vas beleit, de sikerült átvennie a vezetést a nap végére. Ezzel azonban a második napon ő takaríthatta le a pályákat, mindjárt az elsőn begyűjtve egy bal hátsó defektet, amivel persze hátrébb csúszott.

A kékek különítményének további tagjai, Martin és Solberg is dobogóközeli helyeken végeztek (5. és 7.) ezzel demonstrálva a csapat fölényének lehetőségét. Az észt származású Martin különösen erős ütőkártyának bizonyulhat, hiszen a verseny folyamán sosem került ki az első hat közül, bár ő pontot nem hozott a csapatnak, így csak sajátos érdekek vezérelték a nagyokat is megszégyenítő száguldásra.

Na és a Forddal mi van? -kérdezik a hozzáértők. Nos, ők teljes mértékben taktikázva versenyeztek. Makinen kiesése után McRae és Sainz feladata az volt, hogy minél több pontot szerezzenek a csapatnak. McRae helyzete különösen nehéz, hiszen a világbajnoki pontversenyben ő áll legközelebb Makinen-hez. Így neki nagyon fontos lenne egyéniben is a lehető legjobb helyezést begyűjtenie, de a túlzott rohanás végzetes lehet a csapat számára is.

Mindenesetre nem történt baj, higgadtan - néha azért kivillantva némi fogfehéret - gyorsaságit is nyerve végül a dobogó harmadik fokára állhatott. Sainz sem adta sokkal alább, ő az ötödik helyet csípte el, azzal a nehézséggel, amit a szombati napon begyűjtött hátsérülés jelentett számára. Ezzel a mérsékelt diadalmenettel (és a Mitsubishi pontmentes szereplésével) a Ford egálban áll az élen a pirosakkal a gyártók versenyének éves összesítésében. McRae pedig négy ponttal közelebb lépett Makinen-hez.

fék???

A versenyen tiszeteletét tette még két veteránnak számító versenyző is. Egyikük Juha Kankkunen, aki most a Hyundai csapatban kapott lehetőséget az örömautózásra. Felejthetetlen élményt nyújtott a nézőknek, mígnem ő is egy ugrató áldozata lett. A földetéréskor ugyanis eltörtek az autó fékjei, így feladni kényszerült a futamot. A részvétele azonban értékes teszt adatokat szolgáltatott a csapat mérnökeinek, melyeket a további fejlesztésekhez tudnak felhasználni. Szükség is lesz rájuk hiszen a törzsgárda-tagok, Ericcson, és Alister McRae csak a 12.-13. helyekre érkeztek.

A másik unikum, Stig Blomquist - a ballábfék-király - szereplése a Skoda Octavia WRC-vel. Ő egyébként is részt az idei küzdelmekben, de egy kicsit szerényebb, N csoportos Mitsubishi Lancerral. Nem is akárhogyan, hiszen a bajnokság hatodik helyén áll az 55 éves versenyző. A Skodás beindulás kölcsönös együttműködésnek számít a csapattal, mellyel már évek óta jó a kapcsolatuk. A Skoda nem okozott gondot az öregnek, és szépen be is terelte az 22. helyre. A véleménye az autóról és a futamról:" Az autó nagyon jó, a verseny kicsit rövidnek tűnt, kezdjük újra elölről."

A cseh csapat állandó pilótája, Schwarz a fülét fájlalta a verseny alatt, így legyengülve a 15. helyre érkezett: "Örülök az eredménynek, ilyen körülmények között. Ha kivesszük a listából az összes finnt, benne vagyunk a Top 10-ben, ahová egyébként is illenénk". Thiry, a másik Skodás a rutintalanságra fogja a 17. helyezést. Azt mondja, több éven át kell ezen a speciális körülményeken zajló versenyen szerepelni ahhoz, hogy eredményes legyen valaki. Ezért ő eljön jövőre is.

Pilóták:
Tommi MAKINEN 40
Colin MCRAE 34
Carlos SAINZ 27
Harri ROVANPERA 23
Richard BURNS 21
Marcus GRONHOLM 14
François DELECOUR 14
Didier AURIOL 10
Petter SOLBERG 9
Freddy LOIX 9
Armin SCHWARZ 7
Thomas RADSTROM 6
Gilles PANIZZI 6
GARDEMEISTER 5
Toni Toshihiro ARAI 3
Markko MARTIN 2
Alister MCRAE 1
Pasi HAGSTROM 1
Philippe BUGALSKI 1
Gabriel POZZO 1
Gyártók:
FORD 66
MITSUBISHI 66
PEUGEOT 39
SUBARU 35
SKODA 15
HYUNDAI 10