Kicsit késtünk a beszámolóval, mert szerzőnk a szerdára virradó hajnali kettőkor még versenyzett. Közben beteg is volt, mentségére szolgáljon viszont, hogy Nissan 200 SX turbo-jával a második legjobb idővel 4. helyen végzett a plusz 2500 ccm-es kategóriában.
Vonyító motorral elszáguldani a Gold Tribün közönsége előtt, és elsőként érni a célba még a Forma 1-es pilóták közül is csak kevésnek adatott meg. Nekem meg mindjárt kétszer is sikerült. Vidám este volt.
Mostanság a világ a professzionizmus lázában ég. Minden és mindenki profi, minden az abszolút tökéletességről szól. A tökéletes azonban hajlamos elveszíteni evilági báját. Rutinos lapkiadók egybehangzó véleménye szerint az amatőr szexújságok sikerének is pont ez a titka: hiába a rosszul beállított és túlexponált fotó, a méla arcú modell és a zabolátlan testszőrzet, az amatőrizmus vérvalósága izgatóbb a profi magazinok túlpolírozott álomvilágánál.
Az újságok ügyében nem szeretnék állást foglalni, ami azonban a gyorsulási versenyeket illeti, az amatőrizmusnak igenis van bája. Mikor adatik meg a lehetőség az embernek, hogy behemperedjen a hónap nyuszija mellé a Playboy kihajtós oldalára? Nem sűrűn. Gyorsulási verseny viszont nyolcszor is van egy évben, és bárki indulhat, nemcsak a metanol-hajtású szupermodellek.
 |
|
|
|
|
A keddi versenyre a totalcar stábja is kivonult, hogy a hiteles és információgazdag tájékoztatás ürügyén csípős köddé alakítsa a munkatársak autóinak gumijait és kuplungtárcsáit. A Hungaroringre kijutni nem tréfadolog: az M3 fizetős, és matrica híján nagyon drága. A rendezvény hivatalosan este kilenckor kezdődik, azonban érdemes a hétórás kapunyitás környékére kiérni, később ugyanis kilométeres sorok várnak a bejutásra. Mi rutinosak voltunk, így a korai érkezésnek hála másfél órát már didereghettünk a parkolóban, mire a futamok megkezdődtek. Így legalább volt időnk körülnézni.
|
|
|
|
|
Az autópark vegyes: az ex-szoc kategória képviselői rendszerint középiskolás korúak, külsőre elgyötörtek, a többé-kevésbé szakszerű háztáji erősítőkúrák után pedig fickósak. A tuningskála széles: a Koppány kipufogós, ütközőtlen, Maruzsi Team SE matricás ezerkettesek hada között akad néhány igazi ínyencfalat. A Ladák között vita nélkül a Turbós a király, hátul slick gumik a maximális tapadásért, az egyedileg épített motorban gyári sportautókat megszégyenítő teljesítmény. Szintén szocialista eredetű a pontversenyben jelenleg vezető ultrakönnyű, meglehetősen erős Skoda 100.
A nyugati típusok közt minden van, félholt dízel Unotól Mitsubishi
Lancer EVO V-ig.
A műsorvezető személyes kedvencei az amerikai hadihajók, a
sokezer köbcentis kevés lóerős konténerek ugyanúgy lázba hozzák, mint a
gyönyörű 830 lovas nitrós Pontiac Firebird TransAm.
|
|
|
|
|
|
Vannak motorok is szép számmal, pedálos Jawa és speciális dragbike, és köztük minden, az endurótól a superbike-ig.
A pálya a könnyű autóknak és a motoroknak kedvez, hiszen nagyon rövid, a hagyományos gyorsulási versenyek negyed mérföldjének pont a fele, 220 méter. A jól elkapott rajt és a legfeljebb két gyors váltás nagyon sokat számít, ekkora területen erőből nehéz megfogni valakit.
A belépőjegy egyben nevezési díj is, elméletileg végtelen számú indulás jogával. A gyakorlatban ez a végeérhetetlen sorbanállás jogát jelenti, a tömeg miatt ugyanis jó egy-másfél óra amíg végre a rajtrácsra gördülhet az ember. A várakozás azonban nem haszontalan, lehet közben lábat, mellet és tricepszet erősíteni autótolással, meg olyanokat hallani, hogy ,,légyszi nyomjá' má' neki egy tarajosat, hadd vegyem fel". A sorállás legnagyobb hátulütője, hogy közben nem látni a versenyt, így aktív résztvevő és passzív szemlélő egyszerre senki sem lehet. Ha meg valaki elég balszerencsés ahhoz, hogy jó időket autózzon és esélyes legyen a döntőre, akkor sorakozhat egész éjjel.
|
|
|
|
|
A futamokon szabadon választott partnerek indulnak egymás ellen, de a döntőbejutást az elért időeredmények határozzák meg, nem a győzelmek és vereségek aránya. A döntőkben aztán fordul a kocka, itt már nincs időmérés, egyenes kiesésre megy a játék. Az autókat, sőt legújabban már a motorokat is kategóriákba sorolják hengerűrtartalom szerint, a turbós/kompresszoros/nitrós járművek eggyel magasabb kategóriában versenyeznek.
Ahogy a sor halad a rajthely felé, egyre jobban hallani a kommentátort, ami hasznos dolog. Megtudhatjuk például, hogy az egyik szponzor olajadaléka számos kiváló tulajdonsága mellett tisztítja a benzint, amit óvatos hitetlenkedés fogad. Az elhaló anyázások között azonban újra felharsan a megafon, és az egyik női induló kapja meg a versenyzéshez szükséges instrukciókat: A pirosnál gerjedj, a zöldnél meg tövig... Az útbaigazítás után a hangos biztatás sem marad el, a ,,nyomjad kicsim" megteszi a magáét, a lány feltehetően nyer. Feltehetően, hiszen én a sorból nem látok semmit, már órák óta csak a rajt lebeg célként a szemeim előtt, ha szabad egy diszkrét képzavarral élnem.
Végül azonban eljön az a pillanat, ami miatt kijöttem, kifizettem és kivártam; elstartol az előző páros, szabad az út. Átgördülünk a rajtkapun, rá az aszfaltra terített gumiszőnyegre. A sárga overallos starterek beírják a rajtszámokat a komputerekbe, aztán félreállnak. Nem marad előttünk más, csak az elkent gumicsíkos beton, a látótér szélén az ellenfél és a lámpasor. Meg persze a csak ránk figyelő Gold Tribün, plusz néhány ezer ember. Az adrenalinszintem együtt emelkedik a fordulatszámmal, márpedig én magas fordulatról rajtolok.
|
|
|
|
|
A zöldnél egyszerre üvölt minden, két motor, négy kerék, két sofőr,
neki az eleje csúszik, nekem a hátam.
Az egyes rögtön elfogy, a kettes rögtön utána, és vele sajnos a
pálya is. Az érzés frenetikus, ha rajtam múlna, már mennék is vissza a
rajtrácsra, újra meg újra. Az álló autó körül még leng az égett gumi
szaga, a hűlő motor halkan perceg. A kezem enyhén remeg. Szerencsére
azonban lesz időm megnyugodni, a sor hosszú, a döntő messze még.
Nyomjad kicsim!.MPG (296kb)
Nino-Antforce.MPG (199kb)
Transam.MPG (160kb)
dragbike.MPG (152kb)
dragbike start.MPG (208kb)
