Úttalan utakon röpködve

Már megint kétfele kellett figyelnünk a hétvégén. Kenyában Szafari Rali, a VB aktuális futama, itthon Veszprém Rali, az OB aktuális futama. Mindkettő izgalmakat ígért már a hét közbeni történésekkel.

A Szafari egyébként sem tartozik a hagyományos versenyek közé. Itt nincsenek lezárva a gyorsok (kivéve most egy részük), az utak minősége kriminális - ebben hasonlít a veszprémi futamra - és igazi túlélő futamként tartják számon a versenyzők. Idén itt szerepel először Európán kívül a Citroën csapat, komoly felkészüléssel vágva neki a közel 2500 kilométeres távnak, melyből 1090 km volt gyorsasági, 12 részre osztva. A magyar oldal ennél jóval szerényebb, a Rali 1 össztávja 380 km, ebből közel 150 km gyors, és mindez 14 részre bontva. A másodosztály 250 kilcsijéből pedig 8 szakaszra osztott 69 km volt gyors

Pénteken kezdődött a műsor mindkét kontinensen. Afrikában kicsit korábban, hiszen nekik hosszabb volt a napi adag. Az élre Mäkinen lépett, rettentően taposva Subaruját. A leghosszabb aznapi szakaszt - 106,56 km - mégis Colin McRae, a kétszeres Szafari győztes nyerte, 51 perc alatt lenyomva a távot. Mögötte Rovanpera remekelt a Peugeot 206 WRC-ben, amivel az összetett negyedik helyére lépett. Sok autó nem bírta a hőséget, és már az első napon sem jutott túl. Solberg Subaruja is közéjük tartozik, ő a 3. szakaszon búcsúzott. Ekkor a Subarusok még nem csüggedtek, hiszen Mäkinen előnye még 16 másodperc volt Colin előtt, a harmadik helyen álló Sainz előtt pedig több mint 2 perc.

A Mitsubishisek azonban szenvedtek. Alister McRae eltalált egy sziklát, ami darabokra törte a futóművet. Sikerült gatyába rázni a verdát, és kissé bizakodva néztek a második nap elé a 14. helyről. Delecour, a másik Lancer WRC-vel már korábban kiesett a motor hibája miatt. A korábban is jól szereplő Skoda csapat most is hozta a formáját. Bár Gardemeister kiesett, Kresta és Eriksson szaladt tovább, nem is akárhogy. Eriksson az ötödik helyről fordult_

Az újonc Citroën is jól muzsikált, Radström a 7., Loeb a 9. helyen állt a nap végén a Xsara WRC-vel. A VB címvédő Burns 15 perces hátrányban a 8. helyen várta a szombatot. Veszprémben pedig délután vágtak neki a fiúk a prológnak. A már bevált rajtszám szerinti fordított sorrendben ügettek végig a királyszentistváni körökön. Volt, aki eggyel több kört ment a kelleténél, ő ráfaragott, de az is pórul járt - Bigolin, külföldi versenyző, rendszeresen jár magyar futamokra - aki eggyel kevesebbet ment, hiszen a remek idejét nem tekintették mérvadónak, és az átlagolással kiosztott idővel a mezőny legvégén találta magát. De ez nem gond, hiszen nem számít az értékelésbe.

Szombat reggel a másodosztály ébredt korábban. Az élre rögtön Kissék Hondája ugrott, és az első néhány gyorson remek küzdelem alakult ki Spindlerékkel, aztán az oroszlányiak elhúztak, így Kissék kicsit hátrébb csúsztak. Az élbolyban lihegő Hondák közé Kronoméék Ladája is befurakodott - valahol itt lenne a helye Boroznaki Szamarájának is, de ő kitörte az autó kerekét, így kiesett - Kellerék Suzukija elé. Aztán sorban hullottak a versenyzők.

Az utolsó gyors előtt Spindler, Kiss, Perge, Molnár, Kronome, Sarlós volt a sorrend az élen. Kissék esélye a győzelemre még mindig adott volt, de egált mentek Spindlerékkel, így a különbség maradt kettőjük között, bár idejük csak az 5. volt a gyorson. A mezőnyt rommá verve Sarlósék nyerték az utolsó szakaszt, így beléptek az összetett második helyére, és még Pergéék is becsusszantak Kiss Sanyiék elé, akik az eltört lengéscsillapítóikat csak utcaira tudták cserélni és így a negyedikek lettek.

Az első osztály tízkor kapcsolódott be, és a másodosztály mögött vonatozva haladtak a pályákon. Janika lépett az élre, és ezt a pozícióját el sem adta a verseny folyamán. Mögötte Érdi bizonyult alkalmasnak a lépéstartásra, de persze Turi is fantasztikusan repesztett. Benik Balázs kölcsön Corollája nem bizonyult ütőképesnek Janika ellen, így a pontversenyben egálban álló párosok közül Janikáék elhúzása várható volt. Az első nap 8 gyorsaságiján szinte a mezőny fele kihullott. Érdiék úgy végeztek a második helyen, hogy gyorsot nem nyertek, míg a harmadik Benik, és a negyedik Turi is virított abszolút időt.

Tagaiék már a harmadik gyorson elbúcsúztak, mikor átrendezték a futóművet egy nagyobb kőhalommal. Bútorék F2-ben az élen álltak az utolsó gyorsig, ahol defekt miatt lecsúsztak, helyüket Ábahámék vették át, akik az egész nap folyamán a nyomukban voltak.

A helyzet hasonlóan alakult Kenyában is. Mäkinen alatt másnap elfogyott az autó. McRae még utol is érte a vánszorgó Subarut, mielőtt a felfüggesztés miatt végleg elköszöntek volna. Így Colin lépett az élre, és pontosan tudta, hogy innentől fogva már csak tartania kell előnyét, ami a mögötte álló Sainzhoz képest két perc fölött volt. A Citroënes Loeb még gyorsot is nyert, védve a PSA hatalmát, míg a Peugeot-sok hullottak. Grönholm még előző nap kiesett, szerencsétlen Burns pedig futóhomokba szaladt néhány méterre a szervizparktól, és a tehetetlen tömeg előtt szenvedett több mint fél órát, de az elsüllyedt autót nem tudta kibányászni a homokból. Szomorú búcsú.

A nap végére már csak 19-en voltak versenyben. Az élen az állás nem sokat változott. McRae tartotta helyét, viszont Sainz törött olajpumpával nem volt képes továbbmenni, így odalett a második helye. Ezt Rovanpera kaparintotta meg, mögötte pedig Radström, Loeb, Martin, Panizzi, Kresta volt a sorrend.

Aztán vasárnap minden eldőlt. A magyar N csoportban vezető Asi, aki most is iszonyatos időket autózott, az első gyorson eldobta a vasat. Sólyi-erdő szűk dobálós dzsuváján kissé gyorsabban haladt a kelleténél - még egy pályára tévedt Suzukit is sikerült kikerülnie -, és az egyik dobbantó után a fák közé repülve meghempergette a Lancer Evot. Az autó pozdorjává tört, ők pedig kiestek. A kiesők listájának megnyitása után szép sorban fogyatkozott tovább a mezőny. Az utolsó előtti gyorson Benikék beelőzték Érdiéket, így Janika, Benik, Érdi lett a dobogós sorrend. Turiék a negyedik, Angyalfiék pedig az ötödik helyen fejezték be a versenyt. Az igazsághoz még az is hozzá tartozik, hogy Turiék valamivel több mint 1 perces hátránya után Angyalfiék már több mint 4 percnyire voltak az elsőtől.

Az N csoportot Kiss Feri kiesése után Pandur nyerte a Lancer Evo VI-tal, úgy, hogy a mögötte két percre indított Bútor egy gyorson meg is előzte, és a porban csak lépésben keresgélte a kanyarokat. Bútor ezzel a tempójával hamar ledolgozta a defekt okozta hátrányt, és megnyerte az F2-t. A TotalCar csapata ismét jött, látott, győzött, de pontot nem kapott. Mivel az N2-ben csak 4 rajtoló volt, ezért az új szabályok értelmében nem csapják hozzá őket az eggyel nagyobb kategóriához - N3-ban negyedikek lettek volna - hanem egyáltalán nem értékelik a bajnokságban. Felröppentek olyan hírek is, hogy ezt a helyzetet kihasználva direkt maradt már másodszor távol az N2 összetettet vezető Bazsó-Illés kettős, mert így nem tudnak hozzájuk közelebb kerülni az ellenfelek, és a három értékelhető versennyel tarsolyukban már tulajdonképpen győztesnek számítanak.

A VB-n nem sok minden maradt az utolsó nap 280 kilométerére. Colin beterelte a Focus WRC-t a célba, és ezzel élete 25. VB futamgyőzelmét aratta - ebből ez a 3. szafaris - amivel rekordot állított föl. A mögötte célba érkezőket szinte két kézen meg lehetne számolni, mivel összesen 12 (!) páros tudta teljesíteni a versenyt. A Citroën mindkét autója befutott, Radström a harmadik, Loeb az ötödik helyen. Kettőjük közé befurakodott az észt Martin Fordja, a második helyen pedig Rovanpera csípett el néhány pontot a Peugeot csapat számára.

Mindkét kontinens túlélői büszkék lehetnek, hiszen nem egyszerű versenyen vannak túl. Nálunk az augusztusi Budapest Rali lesz a következő, míg a VB-seknek a Finn futam következik.